Országgyűlési napló - 2007. évi tavaszi ülésszak
2007. február 20 (50. szám) - Egyes agrártárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - KARSAI PÉTER, az MDF képviselőcsoportja részéről:
425 esetben megszegte ezt a szabályt. Korábban ez úgy volt, hogy 10 százalékkal lehetett ezt a kvótát átlépni. Azt hiszem, megfontolandó , hogy ezt a 10 százalékot benne hagyjuk, mert a több évtizedes gyakorlat is azt mutatja, hogy a pontos számot nem nagyon lehet betartani. Tudom, hogy persze menet közben lehet módosítást kérni egy bikakilövés esetén, de igazából azt hiszem, a 10 százaléko s eltérés egy olyan megengedő szabály, ami szerintem ésszerű, ezt kár lenne elhagyni. A másik, amihez nagyon aktuális is hozzászólnunk: a mostani tapasztalatok, a vadásztársaságok területkijelölésének tapasztalatai alapján mondanám azt, talán azon el kelle ne gondolkodnia a törvényalkotónak, hogy célszerű lenne a vadászat és a vadvédelem érdekeit szolgáló ajánlást tenni a vadászterület felosztására. Hogy ezt mindenki értse, arra gondolok, hogy most a 3 ezer hektár mint alapszám működik, és aki ennél többet v agy ennyit be tud jelölni, az joggal pályázhat a vadászterület bérlésére. Ebből adódtak a nagy konfliktusok most is, hogy egyébként az egymásra jelölések és a határok egymásba átcsúsztatása, sőt, sokszor egészen olyan határok megjelölése, amelyek mindenfél e cikcakkot tartalmaztak, tehát sok olyan szakszerűtlen kijelölés történt, vagy van tudomásom róla, ha ebben például a vadászati hatóság vagy az erdészeti hatóság, netán a vadászkamara előzetesen javaslatot tenne területek kijelölésére, akkor talán elkerül hető lenne az is, hogy felaprózódnának a vadásztársaságok, mert a mostani információm szerint több vadásztársaság alakul, mint ami eddig működött. Ha több alakul és ha lényegesen több alakul, ebből logikusan következik, hogy kisebb területeken alakul. Én a zt hiszem, hogy a kisebb területeken nehezebb szakszerűen és célszerűen vadgazdálkodni. Tehát ennek adott esetben a vadállomány látja majd a kárát, bár ne legyen ebben igazam. A következő téma, amit felírtam magamnak, a parlagfűre vonatkozó szankció k, pontosabban a büntetésösszeg emelése. Én egyszer talán pont államtitkár úrnak tettem fel egy azonnali kérdést azzal kapcsolatban, hogy igen ám, de mi van például a dűlőutak meg az utak meg a vasutak mentén lévő fertőző parlagfűgócokkal. Egyetlenegy olya n esetet nem tudok, amikor ezek esetében fizettek volna. Itt persze elsősorban az önkormányzatokat kellene ez ügyben megszólítani meg az útkezelő kht.kat. Szóval, amikor emeljük ilyen mértékben a büntetés mértékét, miközben nem tudjuk beszedni, vagy aki e gyébként „neveli” a parlagfüvet, az pedig még a csökkentett összeget sem vagy a jelenleg érvényben lévő büntetési kvótát sem fizeti be, akkor azt gondolom, hogy nem mérünk egyforma kézzel. Ezt akkor úgy fogalmaztam meg, az volt az utolsó mondat, hogy amit szabad Jupiternek, azt nem szabad a kisökörnek. Érthető ebből, hogy ha egyszer a termelőtől elvárjuk, hogy fizessen, ráadásul most duplán fizessen, akkor valahogy el kellene érni, hogy ez mindenkire egyformán vonatkozzon. A harmadik dolog, amihez hozzá sze retnék szólni, ez a szőlőtermesztésről és borgazdálkodásról szóló törvény módosítását érintő javaslat. Itt már többen szóba hozták, és én Kis Zoltán ötletét ugyan nem hallottam, csak Medgyasszay képviselő úr ismételte meg, tehát ha jól értem, az ő javaslat ában arról van szó, hogy ezt a bizonyos forgalomba hozatali járulékot, ennek egy részét az iskola megmentésére, vagyis a szakközépiskola fenntartására fordítsuk. Ez egy pompás, kitűnő javaslat, annál is inkább, mert ezt én akkor is elmondtam, amikor itt a bortörvényről szó volt, hogy azért az rendkívül méltánytalan és igazságtalan, hogy ugyanazt a nyolc forintot fogjuk beszedni annak az asztali bornak a készítőjétől, amit 150 forintért raknak ki a polcra, és ugyanazt a nyolc forintot kérjük az 1500 forintos palackos bor forgalomba hozataláért is, miközben tudjuk, hogy ezt az összeget marketing és egyéb formában pont ennek az 1500 forintos bornak a népszerűsítésére, piacosítására fordítjuk. Ez szerintem méltánytalan. Az a javaslat, amit itt Kis Zoltán megtett , ha ezt meglátjuk módosító indítvány formájában, ezt nyilván támogatni is fogjuk, már csak azért is, mert szerintem az sokkal építőbb dolog, mintha az itt a törvényben most megfogalmazottak szerint ismét olyan helyre juttatjuk ezt az összeget, ahol nem az t mondom, hogy rossz helyen van, de talán ez volna az indokoltabb és a sokkal hasznosabb elköltési módja. Összességében a törvényjavaslatot a Magyar Demokrata Fórum támogatni fogja. Annak különösen örülnénk, ha azok a javaslatok megjelennének módosító indí tvány formájában, amiről
