Országgyűlési napló - 2007. évi tavaszi ülésszak
2007. június 12 (82. szám) - A Szentgotthárd és térsége környezeti állapotának védelme érdekében teendő sürgős intézkedésekről szóló országgyűlési határozati javaslat részletes vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. IVÁN LÁSZLÓ (Fidesz):
4228 szennyezésekkel szemben való fellépés kapcsán közös egyezséget köt. Tehát azt lehet mondani, korm ányzati szinten országok között is egy olyan egyezség születik, amely tulajdonképpen az összes, szennyezéssel szembeni információt, valamint az esetleges készülő határ melletti beruházások ténykérdését az adott országgal is komolyan megvitatja, ennek a műs zaki kivitelezhetőségi tartalmát, és ha a két ország között van egy megállapodás, akkor indulhat meg az összes hatósági és majdan esetlegesen a beruházási tény rögzítése. Sajnos ebben az esetben, Szentgotthárd esetében nem ez történt, hanem azt lehet monda ni, hogy rátelepítve a határra egy olyan hulladékégetőt akarnak megvalósítani, amely azt lehet mondani, hogy több régió együttes kiszolgálására is alkalmas. Ha Magyarországon és Európában a széljárásokat figyeljük, akkor egyértelmű, hogy nem Ausztriába vis szafelé fog fújni a szél, hanem a hegyekből, a közte lévő csatornákon keresztül az oda telepített hulladékégető összes füstjét, esetleges szennyező hatásait Szentgotthárd és maga Magyarország fogja elszenvedni. Azon a területen, ahol tényleg számos termálv ízi, fürdői adottság van, nem lenne szerencsés az idegenforgalmat is tönkrevágni, és abba beleegyezni, hogy közvetlenül a határ mellé telepítsenek egy ilyen hulladékégetőt. Én kérem, hogy továbbra is országgyűlési határozattal és civil szervezetek tiltako zásával együtt próbáljunk ennek gátat vetni. Majd a továbbiakban folytatom még. Köszönöm a figyelmüket. ELNÖK (Harrach Péter) : Iván László képviselő úré a szó. DR. IVÁN LÁSZLÓ (Fidesz) : Tisztelt Elnök Úr! Kedves Képviselőtársak! Én azt hiszem, sokat beszél tünk, beszélünk hosszú idő óta a környezetszennyezésről, a környezetvédelemről, azonban egy nagyon fontos dolgot nem tárgyalunk igazán - és ezt szeretném most hangsúlyosan kifejezni és kifejteni : a rendszerszemléletű környezeti életünket. Ebbe beletartoz ik nyilvánvalóan mindaz a környezetszennyezés, amely zúdul ránk pillanatról pillanatra bővítetten újratermelve önmagát, és gyakorlatilag csak megállapítjuk ezeket a mutatókat, kimutatjuk, megmondjuk, hogy mennyi arzén van ebben a vízben, mennyi ólom van, m ennyi van a levegőben különböző összetételű anyagokból, és akkor gyakorlatilag meg is állunk egy pillanatra, és azt mondjuk, hogy ejnye, ejnye. (10.20) Igen ám, de a környezetvédelem és a környezet kérdése egy olyan rendszert jelent, amiben a környezetgazd álkodástól kezdve nyilvánvalóan mindannyian tudjuk, benne kell hogy legyen, és benne is van a környezetegészségügy és a környezetegészségtan. És ma, amikor a technikai civilizáció segítségével rendkívül finom különbségeket és arányokat tudunk megállapíta ni, és mérni tudjuk már ezeket a dolgokat, a következményeket viszont nem szűrjük le. Csak egy példát mondok a magam kutatásaiból. Annak idején tudományos munkásságom során radieren megnéztük az akkori alumíniumkohó környékén, h ogy bizonyos távolságra ott lakó tradicionális családoknál, akik több nemzedéken keresztül éltek ott, vajon közöttük milyen megbetegedések fordulnak elő. Kimutattuk azt, hogy ahogy távolodtunk a kohótól, olyan mértékben csökkentek azok a fejlődési rendelle nességek, azok a súlyos szellemi károsodást okozó agyi károsodások, ami akkor nyilvánvalóan nagy port vert fel - és évtizedek óta nagy port ver fel ma is még , az alumínium behatolása az agyba, az idegrendszerbe, az ez okozta sajátos idegrendszeriagyi ká rosodások, az Alzheimerkórnak a kutatásában éppúgy, mint az egyéb demenciáknak a kutatásában. A másik, ami nagyon emlékezetes számomra, hogy mérték egy nagy konferencián itt Budapesten, hogy az úgynevezett rétegvizekből nyert ivóvizekben milyen mennyiségű anyagok vannak. És akkor én az egyik előadásomat tartottam a magyarországi depressziókról meg egyéb betegségek eloszlásáról, és véletlenül ott maradt az a fólia, amelyik mutatta, hogy az ivóvízben levő arzénszennyezés milyen mértékben fordul elő. És döbbe netes volt az az eredmény, amit akkor tapasztaltam, hogy a nagy depressziós eloszlások többek között, úgy tűnik, talán összefügghetnek az ottani ivóvízből évezredek, évszázezredek óta nyert vízben levő arzénnel, hiszen a megengedett
