Országgyűlési napló - 2007. évi tavaszi ülésszak
2007. június 11 (81. szám) - A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - A Roma Integráció Évtizede Program Stratégiai Tervről szóló országgyűlési határozati javaslat részletes vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. GYENESEI ISTVÁN (független):
4192 pontosításokat tartalmaznak, az előzetes egyeztetésnek megfelelően építsük be a programba. Ennek megfelelően a programot természetesen támo gatni fogjuk. ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm szépen, Farkas Flórián képviselő úr. Ötperces időkeretben szót kér Gyenesei István független képviselő. Öné a szó, képviselő úr. DR. GYENESEI ISTVÁN (független) : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtár saim! Az általános vitában tulajdonképpen az összes lényeges kérdést érintettük. Úgy tűnik, mintha a módosító indítványok között kevésbé fontos kérdések lennének. Mégis arra hívnám fel a figyelmet, hogy ennél a stratégiai tervnél, a romaintegráció évtizede program stratégiai tervénél egyáltalán nem formális kérdés annak a tisztázása, ami az általános vitában is szóba került, és a módosító indítványok egyikénél is tetten érhető, hogy az anyag címében és általában az anyagban a “roma” kifejezést használja. Né hányszor említi a “cigány” kifejezést, de nincs a kettő konzekvensen használva, nincs értelmezve, és úgy tűnik, mintha a “roma” kifejezés egy civilizáltabb, irodalmibb, elfogadottabb kifejezésként kerülne ide, a “cigány” kifejezés pedig valahol szégyellniv aló lenne. Meggyőződésem, hogy egyik sem igaz, egyik sem pontos, ezért van abban igazság, amit a módosító javaslat tesz, és erre egy kísérletet tesz, bár az ezt tárgyaló bizottságok ezt nem fogadták el és nem támogatták, hogy a kifejezéseket egymás mellett és párhuzamosan lehetne használni. Tehát az egyik alternatíva az, hogy “roma/cigány” kifejezésként használja. Erre van módosító javaslat. Ezzel tulajdonképpen kihúzhatnánk a méregfogát ennek a vitának. Vagy ha mégsem, akkor viszont ennek a stratégiának a legelején tisztázni kellene ezt a fogalmat, hogy egyértelmű legyen a társadalom, a politikusok számára is, az érintettek számára is, hogy mikor melyik kifejezést és miért használjuk. A legkülönbözőbb megközelítés van, szeretném mondani. Még a cigányság kör ében is van vita e vonatkozásban. Nyelvészeti jellegű, társadalompolitikai jellegű, és sorolhatnám tovább, hogy milyen megközelítésben. A másik megjegyzésem a módosító indítványokkal kapcsolatosan: többször találkoztam a módosító indítványok között azzal a kísérlettel, hogy az úgynevezett teljesítésről való elszámoltatás évente történjen meg. Ezt két ok miatt sem tartanám indokoltnak. Ezek közül, mondjuk, a legfontosabb az, hogy legalább kétéves kifutás kell ahhoz, hogy a mindenkor elkészített, úgynevezett cselekvési programok hatását mérni lehessen, de ez csak inkább egy formális jellegű dolog. Sokkal inkább azt mondanám, hogy kell hogy legyen a parlamenten belül egy általánosan elfogadott rendezőelv, amely a stratégiai jellegű programok esetében a beszámol tatási határidőket, időtávokat egységesíti. (2.20) Most tárgyaljuk egyébként, folyamatban vannak a sportstratégiával kapcsolatos elképzelések, ott is a két év jelenik meg, a gyermekszegénység esetében - röviden mondom a program címét - szintén a kétéves be számolási kötelezettség jelenik meg, és sorolhatnám még tovább. Tehát egységesíteni kellene a stratégiai jellegű programok esetében a beszámolási időtávokat, és ebben az esetben is a két év ebből a szempontból szerencsésnek tűnik mindenképpen. Végül még eg y megjegyzésem lenne. Szintén a módosító indítványok között találkoztam azzal a megközelítéssel, amely vitatja, hogy a romák érdekképviseletét ellátó szervezetekkel egyetértésben lehet akármit is megtenni, és javaslatot tesz arra, hogy a magyarországi romacigány közösségek érdekképviseletét is szolgáló szervezetek többségi egyetértésével lehessen megtenni. Úgy gondolom, hogy ez fából vaskarika, semmiképpen nem lenne szerencsés ezen változtatni. Értem én, hogy miért gondolják a változtatást: egyszerűen azér t, mert nincs egységes cigányság, nincs egységes és független érdekképviselete a cigányságnak. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Ez egy törekvés arra, hogy ezt kivédjék, szerintem az egységesebbé váló cigány érdekképviselet megteremtése lenne inkább a cél, mint hogy ezt megváltoztassuk ennek megfelelően.
