Országgyűlési napló - 2007. évi tavaszi ülésszak
2007. június 11 (81. szám) - Az állami vagyonról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - TÁTRAI MIKLÓS pénzügyminisztériumi államtitkár: - ELNÖK (Lezsák Sándor): - ÉKES JÓZSEF (Fidesz): - ELNÖK (Lezsák Sándor):
4175 ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm, Katona Kálmán képviselő úr. Két percre megadom a szót Tátrai Miklós pénzüg yi államtitkár úrnak. TÁTRAI MIKLÓS pénzügyminisztériumi államtitkár : Köszönöm szépen. Katona képviselő úr hozzászólására szeretnék reagálni, kezdve a végével. Képviselő úr, abszolúte ez a kormánynak és a kormánypártoknak a szándé ka. Az MVM 25 százalék mínusz 1es tulajdonrészét hazai kisbefektetők részére tőzsdén kívánjuk értékesíteni. A Tiszavíz Kft. kapcsán hadd hívjam fel a figyelmét arra önnek is és a vita többi hozzászólójának is, hogy a listában való nem szereplés nem jelent értékesítést, pláne nem jelent értékesítési kötelezettséget. Nagyon sok minden mást is jelenthet. Például azt, és a Tiszavíz Kft. esetében ezt érdemes végiggondolni, hogy aze a jó kezelése a problémának, hogy a Tiszató működtetésével kapcsolatos költség ek egy költségvetési szervnél, a vízügyi igazgatóságnál jelentkeznek, míg az ezzel kapcsolatos hasznok egy kft.nél, a Tiszavíz Kft.nél jelentkeznek. (1.00) A dolog nem biztos, hogy feltétlenül így a legjobb, nem biztos, hogy így értelmes. Természetesen n em lehet a dolgot logikailag különválasztani. Sok megoldási lehetőség van, az egyik az, hogy megmarad a kft. mint kft. Valamilyen - vagy közvetlen, vagy közvetett - állami tulajdonban, a másik, hogy nem feltétlenül marad ez meg önálló kft.ként, hanem a ví zügyi igazgatóság feladatával lehet ezt a feladatot összekapcsolni. A listában való nem szerepeltetés ennek a racionális, értelmes végiggondolására és egy racionális problémamegoldásra ad lehetőséget. Ha a listába beírjuk, akkor nem tudunk okos megoldások közül választani, mert akkor is meg kell tartani a céget cégként közvetlen állami tulajdonban, ha egyébként az nem indokolt. Köszönöm. ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm, államtitkár úr. Két percre megadom a szót Ékes József képviselő úrnak. ÉKES JÓZSEF (Fide sz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Én az erdőgazdaságokkal szeretnék foglalkozni. Egyrészt azzal, ami az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Zrt.nél van, másrészt pedig azzal, ami a HM tulajdonában van, ez pedig a belga Veszprémi Erdőgazdaság, a kaszói és a Budapesti Erdőgazdaság Zrt. Én nagyon komolyan meggondolnám és átgondolnám ezeknek az esetleges privatizációját. Ezt mondom azért is, mert az egész világon hihetetlen mértékben odafigyelnek az őshonos fa fajták megtartására, és azoknak nem a szűkítése, hanem a további bővítése folyik. Elég, ha csak azt vesszük figyelembe, hogy az elmúlt időszakban milyen szabadrablás folyt Magyarországon, és Podolák képviselőtársam is tudja, hogy a bioenergiatüzeléssel mű ködő erőművek milyen hihetetlen mértékű kárt okoznak jelen pillanatban Magyarországon. Ha az erdőterületeink magántulajdonba kerülnek, akkor, higgye el nekem, államtitkár úr, a kutyának sem lesz érdeke, hogy az őshonos fafajták fennmaradjanak, hanem ha tel epítési kötelezettség lesz, akkor olyat fognak telepíteni, amit tizenöt év alatt ki lehet termelni. Nem ez a természetvédelem, és nem erről szól maga az erdőgazdálkodás sem. És itt azért sérülnek bizonyos érdekek is. Csak egyetlenegy példát akarok mondani. Ha valaki megnézi a Kabhegy környékét, ott, ahol a belga végzi a tevékenységét, hihetetlenül szépek és tiszták az erdők, nincsenek tarvágások, nem olyan kiművelés történik, ami a szabadrablás területén honos ma Magyarországon, hanem tényleg normálisan ka rbantartott erdőterületekkel, kirándulóhelyekkel, erdei iskolákkal lehet találkozni. Képzeljék el, ha ez magántulajdonba fog kerülni, és úri kedvtelésből űzött vadászatokra hívják meg a külföldi vendégeket, akkor nem az lesz az elsődleges célja, hogy ott e rdei iskola működjön, hanem úgy kivágja onnan azt, mint a huszonegy. ELNÖK (Lezsák Sándor) :
