Országgyűlési napló - 2007. évi tavaszi ülésszak
2007. június 11 (81. szám) - Az állami vagyonról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor):
4168 tartományoknál csinálnak, hiszen minden megyében működik víz, csatornaművállalat, amelyek önkormányzati tulajdon által létrehozott víz- és csatornaművállalatok. Ezek általában nyereségesen működnek. Az országos és regionális vízművekre azért is van szükség, mert a települések között vannak kistelepülések, és ha mondjuk a nagyobb önkormányzatok nem vesznek át kötelezően vizet, abban a pillanatban beáll egy pangás, vízpangás a csővezetékrendszerben, tulajdonképpen poshadt víz, és onnantól fogva a kistelepülések teljesen víz nélkül maradnak. Azt hiszem, Magyaror szágon erre már van példa, amikor nem önkormányzati tulajdonban van egy vízközmű, hanem magántulajdonban, onnantól fogva az egész település lakossága ki van szolgáltatva, és azt lehet mondani, a tartálykocsitól függ, hogy az mikor érkezik, és mikor kap egy általán vizet, és azt is korlátozottan. Szeretném kihangsúlyozni, hogy addig, amíg törvényt nem alkotnak vagy felül nem vizsgálják, hogy jelen pillanatban maguk a rendszerek hogyan működnek, a regionális vízmű milyen szolgáltatást nyújt és milyen átvételi kötelezettségei vannak az önkormányzatnak vagy a megyék által létrehozott víz- és csatornaműtársaságoknak, addig én semmi szín alatt ennek az értékesítésén nem gondolkodnék. Mondom még egyszer, rengeteg települést önök ezzel veszélybe fognak sodorni. Még egyszer ki szeretném hangsúlyozni, hogy a globális felmelegedésből adódóan semmi más önöket nem készteti arra, csak a pénzbevétel lebegése, hogy ebből micsoda óriási vagyont lehet majd beszedni, de hogy mi lesz a következménye, úgy érzem, abban senki nem v izsgálódott, és nem is kísérelte meg egyáltalán azt figyelemmel kísérni, hogy a globális felmelegedésből adódóan milyen következményekkel járhat, és adott esetben maga a regionális vízművek jelenlegi ellátási rendszere hogyan működik egyáltalán. (0.30) Még egyszer hangsúlyozom: én egy településnek voltam a polgármestere, ahol határozottan és kötelezően át kellett venni meghatározott mennyiségű vízmennyiséget a regionális vízműtől, mert ha a településem előtt lévő településeken, kistelepüléseken nem folyt vo lna át azon a nagy átmérőjű csövön megfelelő vízmennyiség, akkor kialakult volna a pangó, vagyis poshadt víz. Ez azt jelenti, hogy a fertőzéstől elkezdve mindent az égadta világon az állampolgárok elszenvedtek volna. Úgy érzem, hogy ezt senki nem vizsgálta . Államtitkár urak, gondoljanak bele, hogy mondjuk egy regionális vízmű által egy adott szolgáltatás esetében 16, 26 vagy 30 település - kistelepülésekről van szó - víz nélkül marad, vagy egyáltalán semmiféle ellátást nem tudnak a részükre biztosítani - mi lyen felelősséggel tartoznak önök abban a pillanatban a települések irányában? Ebbe kellene valami útonmódon belegondolni. Úgy érzem, hogy nem mérlegelte, nem vizsgálta senki a rendszer működését és adott esetben a települések kiszolgáltatottságát. Ez az egyik ilyen dolog. A másik pedig az erdőgazdálkodással kapcsolatos. Akár a HM részéről, akár az állami privatizációs szervezetnél lévő erdőgazdálkodó gazdaságok tekintetében is óvatosan bánnék ezzel a kérdéssel, mert nagyon jól tudjuk: ahol jelen pillanatb an állami szinten történik az erdők rendbe rakása, annak a gazdálkodása, telepítése, esetleges ritkítása és újratelepítése, ott rendezetten működik, ott, ahol magántulajdonban van, sajnos a lerablás időszaka folyik jelen pillanatban. Talán itt is érdemes l enne különleges vizsgálatot kialakítani annak érdekében (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) , hogy valóban érdemese egyáltalán eladni ezeket a területeket. Majd még folytatni fogom. Köszönöm. (Taps a Fidesz soraiból.) ELNÖ K (Lezsák Sándor) : Köszönöm szépen, Ékes képviselő úr. A képernyőn három kétperces szólásra jelentkező, Tátrai Miklós, Molnár Oszkár, Herényi Károly neve látható, de most már négy, Ékes Józsefé is és egy ötperces, Katona Kálmán képviselő úr neve látható. M egadom a szót a pénzügyi államtitkár úrnak, Tátrai Miklós úrnak. Öné a szó.
