Országgyűlési napló - 2007. évi tavaszi ülésszak
2007. június 11 (81. szám) - Az állami intézményeknek és szervezeteknek az Együtt Egymásért, Egy-másért Alapítvány működésével kapcsolatos korrupciógyanús ügyekben való részvételének körülményeit és az Együtt Egymásért, Egy-másért Alapítvány működésének nemzetbiztonsági kockázata... - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DEMETER ERVIN (Fidesz): - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DEMETER ERVIN (Fidesz):
4142 A finnyásabbak mondhatják azt, hogy persze hogy nem alakult ki vita, hiszen mé ltatlan körülmények között kerül tárgyalásra az előterjesztés, az elmúlt alkalommal talán háromnegyed 12 és éjjel negyed 1 között volt lehetőség arra, hogy erről beszéljünk, és most is azért elég megcsappant és erejének talán nem a legnagyobb mennyiségével rendelkező képviselők előtt történik a vita. Mégis, a lényegen nem változtat, az eredmény azt mutatja, hogy a beterjesztett határozati javaslat a parlament támogatását bírja, érdemi és nagy súlyú módosító javaslat nem érkezett hozzá, ami alapvetően kívánt a volna megváltoztatni a bizottság létrehozását, annak vizsgálati tárgyát és vizsgálati területeit. Maga az előterjesztés 19 kérdésben foglalta össze azokat a témaköröket, amelyek tisztázásra várnak. Ezek közül egyetlen javaslat az, amelyik a kérdések módo sítására irányul, mégpedig az első, és egyetlen beszúrt mondatot tartalmaz. A kérdéskör annak a tisztázására irányul, hogy az alapítvány egyik kiagyalója milyen körülmények között részesült köztársasági elnöki kegyelemben. Az eredeti javaslat azt mondja, h ogy az igazságügyminiszter előterjesztése alapján történik ez, hisz ez a hivatalos eljárási rend, a módosító javaslat a “Fideszkormány igazságügyminisztere” velős és igen sokat mondó szavakat szúrja mellé. Tudjuk, hogy a kegyelmi kérvényeknek az a rendj e, hogy maga az érintett, illetve annak jogi képviselője nyújthatja be, az igazságügyminiszter terjeszti a köztársasági elnök elé, és a köztársasági elnök hozza a döntést. Tehát ha valaki még ilyen pártszagúvá szeretné tenni, mint az előttünk levő módosít ó javaslat, az nyugodtan odaírhatta volna, hogy az SZDSZes köztársasági elnök, de én ezt helytelennek tartanám, mint ahogy ezt is helytelennek tartom. Különösen akkor, ha olyan képviselőtől érkezik ez a javaslat, akinek legalább sejtése kell hogy legyen, hogy mi lehet itt a kegyelmi kérvény mögött, pontosabban: abbéli sejtése vagy információja, ami utalásképpen szerepel abban a minősített jelentésben, amit a nemzetbiztonsági iroda készített, és az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága elé tárt. Magam is úgy gondolom, hogy tisztázni kell a kegyelem körülményeit, erre azonban olyan jelek utalnak, hogy ebben nem az előterjesztő igazságügyminiszter vagy nem a kegyelmet adó köztársasági elnök tevékenységét kell fókuszba helyezni, hanem az ezeket megelőző kez deményezést; ha úgy tetszik, ott lehet az eb elhantolva. De összefoglalva: a 19 kérdés kiállta az Országgyűlés próbáját, és érdemi változtatási javaslat nem érkezett hozzá. Két javaslat érkezett, ami azt irányozza elő, hogy történjen meg a bizottságban rés zt vevők nemzetbiztonsági ellenőrzése, illetve nemzetbiztonsági vizsgálata szerepel az egyikben. Azért lenne célszerű a nemzetbiztonsági ellenőrzést használni, ez a törvényi terminológia, talán ez a vizsgálat pongyolának tűnik, és nem harmonizál a jogszabá lyban foglaltakkal, de úgy gondolom, hogy a nemzetbiztonsági törvény, illetve maga a titoktörvény rendelkezik arról, hogy milyen körülmények között és milyen feltételekkel lehet megismerni államtitkot. Tehát én magam evidenciaként kezelem, más törvény erej énél fogva előírtnak, hogy nemzetbiztonsági ellenőrzésen kell átesni. Ezzel kiegészíthetjük vagy megerősíthetjük a határozati javaslatot. Nekem a második, vagy Avarkeszi képviselő által beterjesztett javaslat tűnik szakszerűbbnek, pontosabbnak, de az érdem i részét tekintve egyetértés mutatkozott eddig is abban, hogy erre szükség van. És már csak egyetlen módosító javaslat van, hisz összesen három érkezett, ami szót érdemel, ez pedig egyetlen dologra koncentrál, arra, hogy a vizsgálóbizottság működési idejét lerövidítse. Az eredeti javaslat hat hónapra szólt, ez három hónapra teszi. Ilyenkor egy vizsgálóbizottság, ha nagy nehezen megalakul, és hozzákezd a munkájához, főleg most nyáron, az az első, hogy a képviselőknek dűlőre illendő jutni egy ügyrendben, és i llendő dűlőre jutni abban a kérdésben, hogy milyen információk beszerzése szükséges. Ez is igénybe szokott venni egykét hetet. Ezt követően készül egy levél, ami kimegy az illetékes hatóságoknak, ők kiadják az apparátusukban a feladatot, elkészülnek a vál aszok, postára adják, megérkezik a bizottsághoz, a bizottsági elnök összehívja az ülést, és akkor tudjuk elkezdeni tárgyalni. (22.40)
