Országgyűlési napló - 2007. évi tavaszi ülésszak
2007. június 5 (79. szám) - A vállalkozói “körbetartozások” mérséklése céljából történő törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat részletes vitája - DR. KONDOROSI FERENC igazságügyi és rendészeti minisztériumi államtitkár:
3966 DR. KONDOROSI FERENC igazságügyi és rendészeti minisztériumi államtitkár : Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Elnök Úr! Amint az már az expozéban elhangzott, a vállalkozókat sújtó körbetartozás nyomasztó problémát jelent a magyar gazdaságban. Ezért s zükséges, hogy a javaslat szerinti törvénymódosításokkal mérséklődjön a jelenség, és szükség van arra is, hogy további intézkedések történjenek a körbetartozások enyhítésére. Az előttünk levő tervezet alapvető koncepciója a hitelezői érdekek védelme, a vál lalkozók, alvállalkozók szerződési pozíciójának megerősítése, a fizetési fegyelem megszilárdítása, valamint a közbeszerzési szerződések transzparenciájának előmozdítása. Az általános és részletes vita, valamint a bizottsági viták alapján örömmel állapítom meg, hogy a kezdeményezést az Országgyűlés alapvetően támogatja. Röviden szeretnék reflektálni a körbetartozással kapcsolatban felmerült, a tervezeten túlmutató általános kérdésekre és néhány konkrét javaslattal kapcsolatos észrevételre. A benyújtott törvé nyjavaslat valóban az első lépés a körbetartozás mérséklésére. A tárca is úgy ítéli meg, hogy ez a javaslat szükséges, de nem elégséges, ahogy Végh Tibor képviselő úr is fogalmazott. Ezért is adtunk számot azokról a hosszú távú kormányzati elképzelésekről, amelyek 2007 második felében, valamint 2008ban várnak megvalósításra. Ebben a körben említhető a bírósági végrehajtás szabályainak felülvizsgálata, az elektronikus fizetési meghagyásos eljárás bevezetésének vizsgálata, valamint az egységes közbeszerzési adatbázis megvalósítása is. A vitákban felmerült, hogy a körbetartozások felszámolásának leghatékonyabb eszköze a bírósági munka felgyorsítása volna. Ezen a területen is lépni szeretnénk. Jelenleg folyik a gazdasági perekkel kapcsolatos szabályozás felülvi zsgálata, ami lehetővé teheti, hogy a gazdasági perek résztvevői gyorsabban és hatékonyabban érvényesíthessék igényeiket. A törvényjavaslat előkészítése során fontos kérdés volt, hogy melyik jogterületeken avatkozzunk be a körbetartozások visszaszorítása é rdekében. Óvakodtunk egy olyan megközelítéstől, amely a magánjogi viszonyokba átfogóan avatkozik be, ezért a Ptk. módosítását csak abban a körben javasoltuk, ahol tényleg szükséges a vállalkozói érdekvédelem erősítése. Úgy gondoltuk, hogy a közbeszerzések területén a közpénzfelhasználás miatt az állam jogosan támaszt bizonyos többletkövetelményeket a szerződések teljesítésével kapcsolatosan. Ezért döntöttünk úgy, hogy mind a szerződési feltételek, mind a teljesítés elismerése, mind az ellenszolgáltatás telj esítése tekintetében szigorítást javasolunk a hatályos közbeszerzési rendelkezésekben. Szeretnék röviden rátérni a most előttünk levő törvényjavaslatra. A javaslat a csődtörvény módosításával megváltoztatja a felszámolási eljárás megindításának jogi feltét eleit. Lehetővé teszi a rosszhiszemű és nem fizető adóssal szembeni fellépést úgy, hogy a mulasztást és késedelmi következményét az adósra terheli. Az új megoldás ugyanakkor nem hozza az adóst kiszolgáltatott helyzetbe, hiszen általa ismert követelésre von atkozik. (1.40) Ugyanakkor nem zárja ki a gondatlan, ám jóhiszemű adósok visszaperlési jogát, valamint megköveteli a hitelezők aktív közreműködését is. Tekintettel arra, hogy amíg a követelés teljesítése egyszerűbb, olcsóbb módon megvalósítható, addig szük ségtelen és gazdaságtalan a bíróság működésbe hozása, ezért a javaslat csak a szükséges esetben rendelkezik a bírósági útról. A javaslatnak a közbeszerzési törvényt érintő módosításai egyrészt a vállalkozó, alvállalkozó szerződéses pozíciójának erősítésére irányulnak, másrészt a közbeszerzési szerződések nyilvánosságát hivatottak erősíteni. Különösen fontosnak tartom azt a módosítást, amellyel bevezetésre kerül a teljesítés elismerésének, illetve az elismerés megtagadásának jogintézménye. Ez a jogintézmény ugyanis gátat szab annak a nemkívánatos ajánlatkérői magatartásnak, hogy a fizetés elhúzása vagy elkerülése érdekében a teljesítésigazolást az ajánlatkérő nem adja ki, amely nélkül a vállalkozó nem tud számlát benyújtani az elvégzett munkáról.
