Országgyűlési napló - 2007. évi tavaszi ülésszak
2007. június 5 (79. szám) - A thai képviselőház hivatala delegációjának köszöntése - A roma integráció évtizede program stratégiai tervről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Harrach Péter): - TELEKI LÁSZLÓ (MSZP):
3862 Ezért a fő prioritásban, az oktatás kérdésében néhány dolgot hadd emeljek ki. Mindenképpen fontosnak tartom, amit ma egyébként majdnem mindenki elmondott a különböző felszólalásában, a szegregáció megszüntetését. Nagyon nehéz ilyenkor már a harmadik, negyedik óra után újat mondani, de mégis azt gondolom, hogy egy adalékot mondok. Minden kormányzati felelősség talán az elmúlt 17 évben megvolt minden kormánynak abban, hogy tegyen, hogy azokban az állami forrásokban, amelyeket az iskolák k apnak, azokban ne legyen szegregáció. Azt gondolom, sokkal nagyobb odafigyelés kell ahhoz, hogy ez ne történjen meg, mert mondhatjuk mi akár a parlamentben, akár a parlamenten kívül, hogy a szegregációt elítéljük, viszont sokkal jobban oda kell hatni, és r eméljük, hogy ez a program, amit megfogalmazott, pontosan azt mondja ki, hogy állami forrásból ne engedjük meg azt, hogy egyetlenegy diszkriminációs jelenség is legyen. Azt gondolom, hogy én ehhez csak a nevemet tudom adni és a munkámat, mert ez egy igen f ontos jelenség lehet, és talán vissza tudjuk szorítani azt a szegregációt, ami egyébként a legnagyobb probléma ma Magyarországon, mert ha rámegyünk a foglalkoztatásra, akkor ott ugyanazt a helyzetet tudjuk leképezni, hogy miből is adódik a legnagyobb probl éma? Abból, hogy azért nem tudnak munkát vállalni a romák, a cigányok, mert azt látják, hogy ha van felvétel és telefonon jelentkeznek be, addig tökéletesen megfelel a szakmai prioritásoknak, viszont akkor, amikor odaér és meglátják, akkor már nincsen felv étel. Ezt azért nagyon nehéz kezelni csak politikai eszközökkel, mert ehhez kell egy olyan társadalom, amely átérzi ennek a súlyát, hogy amennyire ki lesz rekesztve a társadalomból, és nem a szakmai prioritások fognak előtérbe kerülni, akkor nem lehet arró l beszélni, hogy nem egy eltartott népcsoport lesz ebben az országban a magyarországi cigányság. Tehát azt gondolom, hogy talán valamilyen szinten nem visszasírva a rendszerváltás előtti időszakot, hanem jelezni azt, hogy akkor 9798 százalékos volt a munk át vállalók aránya, ez mindenképpen jelezte, hogy a magyarországi cigányság aktívan szeretne dolgozni, és az aktív munkaképességet szeretné továbbra is fenntartani. A lakhatási helyzet kérdése: itt két olyan elem van, amit nagyon fontos megemlíteni. Az egy ik elem az önkormányzati bérlakások helyzete, amelyet a program is, és már volt szó róla, az ombudsmani jelentés is többször elemzett. Azt gondolom, hogy a helyi önkormányzati rendeletek mindenképpen kell hogy valamilyen szinten kapcsolódjanak ehhez a prog ramhoz, mert a bérlakások helyzetét újra kell gondolni. Nem mondok mást, csak egyetlenegy témát ezzel kapcsolatosan. Nincsen olyan jogszabály, amely kezelné azt a kérdést, hogy aki kapott, mondjuk, 25 évvel ezelőtt egy önkormányzati bérlakást, és azóta az anyagi helyzete nagyon megváltozott, ami azt jelenti, hogy pozitív értékben megváltozott, és esetleg egy villája van már Balatonon vagy éppen Velencén, mellette pedig bérlakásban lakik, és az, akinek egyébként kellene, annak pedig nem tudjuk kiutalni, mert vagy albérletbe kiadta azt a lakást, vagy éppen valamelyik rokona lakik benne. Azt gondolom, ezt a kérdést újra kell gondolni akkor, amikor az önkormányzati bérlakásokat majd fogjuk tárgyalni, hogy hogyan lehetne esetleg úgy megoldani ezt a kérdést, hogy ha a vagyonosodás elindul, akkor természetesen az önkormányzati bérlakásokat vissza kellene szolgáltatni az önkormányzatoknak, tehát a fenntartóknak. Ez az egyik oldala. A másik oldala pedig, amiről megint több szó is esett, a szegregált telepszerű lakókör nyezetek felszámolása. Azt gondolom, hogy ha valamit, akkor ezt nagyon nagy dolognak tartom, hogy az elmúlt ciklusban, amikor én is államtitkárként dolgoztam, ez a program elindult. 2005ben volt az első olyan költségvetési év, ahol külön soron szerepelt a cigánytelepek felszámolása. Mindenki vitatkozott, és azt mondtam, hogy ebben egyetértek, hogy kevés összeg volt erre a telepfelszámolási programra, de egyetlenegy fontos momentum volt ebben a részben, hogy politikai szándék mutatkozott arra, hogy van itt Magyarországon 550600 cigánytelep, ahol egyébként közel 120 ezer ember él, és ezzel kell valamit kezdeni. (17.30) Azt gondolom, a politikai felismerés mindenképpen fontos számomra, hogy ebben a programban láthatóvá vált, hogy valamit kell tenni. Így lehet ezt a kettőt összerakni, hogy ha az önkormányzati
