Országgyűlési napló - 2007. évi tavaszi ülésszak
2007. február 20 (50. szám) - „Jövőnk esélye a gyermek” címmel politikai vita - ELNÖK (Harrach Péter): - TELEKI LÁSZLÓ (MSZP): - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. NYUL ISTVÁN (MSZP):
370 klinikai múlttal jöttek az alapellátásba, és érthető, hogy a betegellátásban végleges ellátást tudnak nyújtani, e gyre kevesebb gyermek kerül kórházba, miután hozzájuk elmentek. A gyermekpopuláció mintegy 70 százalékát ma ők látják el Magyarországon. Ha arra gondolok, hogy ezzel egy időben a gondozás is milyen nagy léptékben fejlődött, és ezzel együtt a hatékony teráp iák is megjelentek, érthető, mind kevesebb olyan gyermekkel találkozunk - például súlyos asztmás hörghuruttal , aki nagyroham miatt kerül kórházba. Nem, ezeknek az eseteknek a száma jelentős mértékben csökkent, a gondozási tevékenység is rendkívüli mérték ben javult. Húsz évvel ezelőtt csupán mintegy hat kötelező védőoltás volt, hat kórokozó ellen adtunk oltást a gyermekeinknek. Ma tíz kórokozó ellen történik oltás, és mintegy kilenc védőoltást tudunk ajánlani a gyermekeknek, ha a szülő kéri. Az előzőek ing yenesek, az utóbbiaknál természetesen még téríteni kell. Eltűntek a nagy járványok, és velük együtt eltűntek a kórházi ellátást igénylő szövődményes esetek is. Mellékesen jegyezném meg, hogy napjainkban egy jelentősebb influenzajárvány van - kicsit én is b enne vagyok , és a bárányhimlő mint olyan szintén grasszál, és nagy tömegben jelentkezik, legalábbis vidékünkön, DélDunántúlon. Meg kell jegyeznem azt is, hogy ez ellen is van ma már ajánlható védőoltás. A terhesgondozás kiterjedé se, a korszerű szülésvezetés, a koraszülöttellátás, gondozás és utógondozás, valamint az előttem szólók által már többször említett kiváló védőnői szolgálat, azt hiszem, nemzetközi összehasonlításban is nagyon jó, és ahogy a védőnői szolgálat is kitűnőn ek mondható, úgy az újraoltottságunkról is egyértelműen ezt mondhatjuk el, hogy nemzetközi összehasonlításban is nagyon jól állunk. 1970ben ezer élve születésre még 35 csecsemőhalálozás esett; 2001ben már csak 8, és 2005ben csupán 6,2 volt ez a szám, te hát látványos javulásról beszélhetünk, de hasonló mértékben javult a koraszülöttek számának alakulása, és hasonló mértékben javult a koraszülöttek túlélési aránya. Természetesen a koraszülöttség terén van még behoznivalónk. Nálunk fejlettebb országokban en nél jobb adatokkal tudnak dicsekedni. 1990től drámaian csökkent a születések száma. Akkor még 125 ezer volt az évi születésszám, és ez csökkent fokozatosan. Úgy látom, hogy 2003ban érte el a mélypontot a 94 ezres születésével, és az utóbbi három év - min t ahogy a miniszterelnök úr is mondta, és többen utaltak rá - egyenletes, 23 ezres születésgyarapodást hozott. Nem egészen értek egyet Harrach képviselőtársammal, amikor azt mondta, hogy ez a Ratkóunokák késői születésével magyarázható. Én azért az akkor i és jelenlegi kormány családtámogatási intézkedéseivel is összhangba hozom. Itt elhangzott az is, hogy a skandináv országokban, valamint Franciaországban is melyek azok a mutatók, amelyek a születésszám gyarapodásához vezettek. Mindannyiunk előtt ismert, hogy Skandinávia a szociális intézkedések terén élen járó területnek számított, és egészen biztos, hogy ez is meghatározó a születések számának kedvező alakulásában. Ha végiggondoljuk az előbb elmondottakat, a fenti jó irányú változásokat a gyermekágyszám struktúraváltozása nem követte. A gyermekágyak kihasználási mutatói egyre romlottak. Ma már kevés az osztályra kerülő beteg gyermek, kevés az osztályon dolgozó orvos, és egyre nagyobb problémát jelent a gyermekosztályokon az ügyeleti ellátás biztosítása. A területi orvosokat sok helyütt be kell ebbe vonni. Ebből adódott az, hogy évek alatt jó néhány gyermekosztályt meg kellett szüntetni, és ez a folyamat nyilván kötelező érvényű ma is. A gyermekszakmai kollégium már 2000ben az ágykihasználtsági mutatók ala pján 436 ágy megszüntetését tartotta indokoltnak Budapesten. 2001 májusában az alábbiakat fogalmazza meg ugyanez a szakmai grémium, a szakmai kollégium: „Néhány szakmában, így a gyermekgyógyászatban is jelentős kapacitásfelesleg mutatkozik a fővárosban. A kedvezőtlen demográfiai helyzet néhány éven belül arra fogja kényszeríteni az egészségügy felelős irányítóit,
