Országgyűlési napló - 2007. évi tavaszi ülésszak
2007. február 20 (50. szám) - „Jövőnk esélye a gyermek” címmel politikai vita - ELNÖK (Harrach Péter): - VARGA JÓZSEF (Fidesz):
368 kilencvenéves korukban szülessen gyerekük. Akkor nagy derültség támadt, és világossá vált, hogy a népszaporulat, a gyermek születése egy férfi és egy nő kapcsolatából, szerelméből származik, és a szerelem, a g yermeknemzés maga azt is jelenti, hogy az ember egy spirituális lény. Mi itt adatokról beszélünk, statisztikákat hozunk, de ettől az ember még egy spirituális lény. Én az emberről szeretnék néhány szót szólni, és az ember felelősségéről a demográfiai trend ek alakulásában. Az ember egy különleges biológiai lény, mondhatom, hogy Isten képmására teremtett biológiai lény, akinek van egy különlegessége, ami felelőssé teszi ebben a kérdésben is, nevezetesen az, hogy lelke van, és a lélek nem mást jelent, mint az önmagam szubjektív észlelésének a képességét. Tehát én ember vagyok, mint egy tükörben látom magam, amikor cselekszem, ennélfogva felelős vagyok magamért, felelős vagyok azért, amit teszek. De ha magamért felelős vagyok, akkor az embertársammal szemben is viselnem kell ezt a felelősséget, hiszen az ént mindig csak a te definiálja, a te határozza meg, és ez a magamért és az embertársamért vállalt, viselt felelősség a közösségépítés alapeleme, ebből származnak a baráti és szerelmi kapcsolatok, a család, a kis közösségek, a nagyközösségek, a nemzetközösség. Ha az ember ezt végiggondolja - amire most kevés időm van , akkor nyilvánvalóvá válik, hogy ebben a felelősségben generációs felelőssé get visz az ember, mondhatom azt is, hogy felelősek vagyunk a már elhunytakért, felelősek vagyunk az élőkért, és felelősek vagyunk a még meg sem született gyermekekért is. Tehát az ember generációs felelősséget visz. A legnagyobb bajnak azt tartom, hogy az ország lelkileg van gondban, elfogyott az emberek energiája. Azt mondja a szakma, a tudomány, hogy a frusztrációs tolerancia nagyon lecsökkent a környezeti változásokkal kapcsolatban. Ez a kérdés most nagyon aktuális. A védekezőképesség, a környezeti vált ozások feldolgozása, a személyiség építésére való beépítés, felhasználás képessége, készsége nagyon lecsökkent az emberekben. Megint a tudományt hívom segítségül: azt mondja a tudomány, hogy a lecsökkent lelki kondíciókat négy forrásból lehet újratölteni, és ez nagyon kell ahhoz, hogy a magyar valóban szaporodni tudjon, hogy a negatív demográfiai trendek megforduljanak. Ez a négy tényező a következő: az első az identitás, a kultúra ápolása, a nemzethez tartozás, az együvé tartozás; a második a szolidaritás, az, hogy törődöm az embertársammal, a másik emberrel, figyelek rá; a harmadik a család, amelyik a társadalom legkisebb egysége, közössége, és amiből a nemzet szövete újraépíthető; a negyedik a hit. A hitet szeretném különösen hangsúlyozni. Lehet, hogy eze n valaki csak a jövőbe vetett offenzív, optimista magatartást érti, de van - s többen vagyunk így , akik az istenhitet értik alatta. Tudni kell, hogy a hit, a jövőbe vetett offenzív, optimista viszonyulás, az ima, a fohász nem kevesebb, mint a megváltozta thatatlannak gondolt világfolyamatokba történő beavatkozás lehetősége. Itt pedig erre is szükség van, mert az ügy, amiről beszélünk, nemcsak bináris számrendszerekben, nemcsak statisztikákban, nemcsak adatokban, hanem spirituális értékekben is mérendő. Kös zönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.) ELNÖK (Harrach Péter) : Két percre megadom a szót Varga József képviselő úrnak, Fidesz. VARGA JÓZSEF (Fidesz) : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Engedjék meg, hogy reagálj ak a vitában elhangzottakra, valamint arra is, ami nem hangzott el. Ezekről a témákról e Házban nagyon nehéz úgy beszélni, hogy nem tárjuk fel a teljes igazságot, és nem egy teljes társadalomképet mutatunk be a vitában. Ebből a társadalomképből és ebből a vitából nagyon hiányzik a magyarországi cigányság helyzete. Egyet kell értenem azzal, hogy az első számú nemzeti sorskérdés Magyarország népesedése. Egyet kell értenem azzal is, hogy jövőnk esélye a gyermek. De azzal már nem tudok egyetérteni, hogy jövőnk esélye a szegény gyermek; ha egyáltalán létezik az a fogalom, hogy
