Országgyűlési napló - 2007. évi tavaszi ülésszak
2007. június 4 (78. szám) - Fülöp István (Fidesz) - a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszterhez - “Milyen intézkedéseket tervez a kormány a hazai sertéságazat megmentése és versenyképessé tétele érdekében?” címmel - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - FÜLÖP ISTVÁN (Fidesz): - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - GŐGÖS ZOLTÁN földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár:
3650 hazai sertéságazat megmentése és versenyképessé tétele érdekében?” címmel ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Fülöp István, a Fidesz képviselője, kérdést kíván feltenni a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszternek: “Milyen intézkedéseket ter vez a kormány a hazai sertéságazat megmentése és versenyképessé tétele érdekében?” címmel. A képviselő urat illeti a szó. FÜLÖP ISTVÁN (Fidesz) : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A hazai sertéságazat pé ldátlan válságban van. Ma Magyarországon alig több mint 3 millió sertést tartanak, ami mintegy 2 millió darabos csökkenést jelent az elmúlt évekhez képest, miközben a sertéshúsimport számottevően növekedett. A hatósági költségek, az állategészségügyi vizs gálat, az állati hulladék megsemmisítésének díja kényszerű költségtöbbletet eredményez, amely behozhatatlan versenyhátrányt okoz. A tárca feladata lenne a magyar termelők érdekeinek védelme, a magyar áru piacra segítése, a hatékonyabb állategészségügyi és élelmiszerellenőrzési rendszer kialakítása, amely gátat szabhatna a hazainál sokszor gyengébb minőségű importhúsoknak és húskészítményeknek. Az uniós tagországokból ugyanis tonnaszámra, mondhatjuk, ellenőrzés nélkül érkezik az értéktelen húsáru, nyesedék . Velünk etetik meg Európa szemetét. A kormány a 2005ben beharangozott száz lépés programban a nemzeti agrárstratégia egyik alapjaként nevezte meg a magyar gazdák nemzetközi versenyképességének javítását. A miniszter úr azt ígérte, hogy a szemetet ki fogj a söpörni a boltokból, és a magyar áruknak lesz helye. Ezen ígéretek ellenére azonban 2007re még inkább elmélyült a sertéságazat válsága és a húsimport, illetve ezzel párhuzamosan az élelmiszerbotrányok száma is növekedett, miközben a magyar sertéstartók sorra mennek tönkre, hiszen jelenleg is jóval az önköltségi ár alatt, mintegy 56 ezer forint darabonkénti veszteséggel tudják értékesíteni a sertéseket, már ha egyáltalán átveszik a feldolgozóüzemek. Kérdezem a tisztelt államtitkár urat, hogy milyen intéz kedéseket kíván tenni ezen negatív tendencia megállítása érdekében. Hogyan kívánja megakadályozni a rossz, illetve gyenge minőségű húsáruk hazai piacra jutását? Milyen intézkedéseket tervez a hazai sertéstartók piaci helyzetének megerősítése, versenyképess ége érdekében? Várom válaszát. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki pártok soraiból.) ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Megadom a szót Gőgös Zoltán államtitkár úrnak. GŐGÖS ZOLTÁN földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár : Köszönöm a szót, eln ök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! A sertéstartás köztudottan a viszonylag gyors forgási sebesség miatt nagyon ciklikus árbevétel és haszon szempontjából. Most Európában egy válságos helyzet van sertésvonalon. Ennek alapvetően az az oka, hogy körü lbelül 2 millió darab, Oroszország által át nem vett lengyel sertés szabadult a piacra. Ez nemcsak a mi pozícióinkat rontja nyilván, hanem a többi sertéstartó országét is. Ez azt jelenti, hogy nálunk ez nagyjából a nagyobb és megfelelő színvonalú üzemeknél az önköltségi áras átvételt jelenti, akinek nincs szerződése, illetve nem megfelelő technológiával dolgozik, annak valóban veszteséget okoz. Ezek egyértelműen inkább a kisebb gazdaságokat sújtják. A lengyelek a múlt héten jelezték, hogy szeretnék érvénybe léptetni az Európai Unióban a sertéshúsintervenciós rendszert, amely egy élő rendszer, csak körülbelül egyszer működött az elmúlt harminc évben. Ezt mi támogatjuk. Ez a jövő héten kerül a miniszterek tanácsa elé. Hogy mennyi
