Országgyűlési napló - 2007. évi tavaszi ülésszak
2007. június 4 (78. szám) - Mesterházy Attila (MSZP) - a külügyminiszterhez - “Hogyan segítheti a magyar és az európai energiabiztonságot hazánk kapcsolatépítése Azerbajdzsánnal?” címmel - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. GÖNCZ KINGA külügyminiszter: - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - MESTERHÁZY ATTILA (MSZP):
3636 tett, de ettől függetlenül fennmarad az a veszély, fennmarad az a tényező, amivel számolnunk kell, hogy bizony a régi tradicionális energiahordozók is nagyon fontos részei lesznek a magyar energiafogyasztásnak. Éppen ezért ezzel is kell hogy kezdjünk valamit. Két irányban tudjuk a kockázatot csökkenteni, egyrészt az egyoldalú fü ggőséget kellene hogy csökkentsük, hiszen Magyarország mintegy 80 százalékban energiaimportját Oroszországból szerzi be. Egyik oldalról tehát a forrásoldalról kellene diverzifikálni, másik oldalról pedig természetesen az elérési útvonal tekintetében. A vil ágban Oroszországon, Iránon, Türkmenisztánon, Kataron kívül még Azerbajdzsánban rendelkeznek nagyobb gázlelőhelyekkel, tartalékokkal. Tudomásom szerint miniszter asszony Azerbajdzsánban tett látogatást pár héttel ezelőtt. Feltételezem, hogy a megbeszélés t árgya volt ennek a kérdésnek a rendezése. Ezért kíváncsi lennék arra, hogy milyen eredményekkel zárultak ezek az egyeztetések, hiszen ez különösen fontos nemcsak Magyarország szempontjából, hanem az Európai Unió szempontjából is, hiszen a Nabuccovonal, a Nabuccoprojekt komoly segítséget adna Magyarország számára is, ha ebben minél hatékonyabban tudnánk előrelépni. Ezért kérdezem miniszter asszonyt, hogyan zárultak a tárgyalásai. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Válaszadásra megadom a szót Göncz Kinga miniszter asszonynak. DR. GÖNCZ KINGA külügyminiszter : Elnök Úr! Tisztelt Ház! Képviselő Úr! Köszönöm szépen a kérdést, és köszönöm azt is, hogy elmondta, hogy energiakérdések eseté ben akkor is, ha közös európai energiapolitikáról beszélünk, nemcsak hagyományos szénhidrogénekről van szó, hanem energiahatékonysági kérdésről, alternatív energiaforrásokról, megújuló energiaforrásokról, és emellett szoktuk emlegetni azt, hogy mindenképpe n diverzifikációra van szükség, arra, hogy az elérési útvonalak és a források a hagyományos energiahordozók esetében is változzanak. Nagyon sok vita hangzott el, pró és kontra érvek hangzottak el vezetékek ügyében. Amikor két héttel ezelőtt Azerbajdzsánba látogattam, akkor az egyik célja ennek a látogatásnak valóban az volt, hogy tisztábban lássunk abban a témában, miszerint a Kaszpitenger térségéből Európába jövő energiaszállításnak mekkora az esélye, mi ennek az időbeli lefutása, mik a lehetséges kapacit ások, és így tovább. De azért hadd mondjam el, mielőtt rátérnék ennek a részleteire, azt is, hogy Azerbajdzsán az Európai Unió keleti szomszédságpolitikájának nagyon fontos célországa, van egy akcióterv, amely az együttműködéseket kirajzolja. Ennek egy rés ze energiaegyüttműködésről szól, de mindenféle egyébről is. Energiaügyben, ami látható volt, és ebből a szempontból érdekes, hogy az ország vezetőivel szinte kivétel nélkül találkozni tudtam, az elnökkel, miniszterelnökkel, külügyminiszterrel, energiaipar i miniszterrel, gazdasági miniszterrel is. Elmondták, hogy körülbelül 67 milliárd köbméter az, amit 2008ban exportálni tudnak, ma a Törökországig menő csatornán keresztül, és a jövőben várható, hogy ez magasabb lesz. Nem tudják pontosan a kapacitást, de reálisan számolnak azzal, hogy akkor lesz valóban gazdaságilag kifizetődő ennek a szállítása, ha ehhez türkmén, illetőleg kazah gáz is csatlakoztatható. Tehát egyrészt reálisan látják ezt kérdést, ami nagyon fontos, másrészt nagyon elkötelezettek (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) az azerbajdzsáni vezetők abban, hogy az Európai Unió értékeit elfogadják akár ezen a területen is. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Viszontválaszra megadom a szót Mesterházy At tila képviselő úrnak. MESTERHÁZY ATTILA (MSZP) :
