Országgyűlési napló - 2007. évi tavaszi ülésszak
2007. február 20 (50. szám) - „Jövőnk esélye a gyermek” címmel politikai vita - ELNÖK (dr. Áder János): - MOLNÁR BÉLA (KDNP):
359 Mindezek, azt gondolom, nagyon fontos érvek ebben a vitában, és érdemes ezt politikai, ideológiai hovatartozástól füg getlenül végiggondolni, hogy amellett, hogy politikusokként valamennyien a saját magunk értékrendjét próbáljuk meg hirdetni, népszerűsíteni, meggyőzni társainkat és a választókat arról, hogy ez egy helyes értékrend, ne lépjük át azt a határt, amikor nemcsa k politikusként hirdetjük a magunk igazát, hanem, mondjuk, a törvényhozás tagjaként megpróbáljuk rákényszeríteni egy országra a saját nézetrendszerünket. Bizony, azt hallom az egyik mondatban kereszténydemokrata politikustársamtól, hogy nem igaz az, hogy b ele akarunk szólni - idézem - ezekbe a kérdésekbe, majd három perccel később azt hallom, hogy bizonyos években több gyermeknek kellett volna megszületnie, majd fél órával később pedig azt hallom, hogy az egyedülálló életformát választó emberekről meglehető sen negatív, dehonesztáló jelzős szerkezetekkel beszélnek képviselőtársaim. Nem gondolom, hogy például a családi adózás rendszere ebből a szempontból rendben lenne, mert semmivel nem tartom az állam, a társadalom szempontjából kevésbé értékesnek például az elvált, gyermekét, gyermekeit egyedül nevelő anyát és apát, mint azokat, akiknek volt olyan szerencséjük, hogy nem ment tönkre a házasságuk. Szóval, ezeket az értékítéletet becsempésző mozzanatokat sem tudjuk többek között elfogadni a családi adózás ötlet ében. Megfordítva a dolgot: természetesen más életformát választó, mondjuk, az élettársi közösséget az együttélés formájaként választó és egyébként gyermekeket szintén vállaló emberek szempontjából ez természetesen egyfajta büntetőadózást jelentene, és ez nem elfogadható számunkra. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps az MSZP soraiból.) ELNÖK (dr. Áder János) : Kétperces hozzászólásra jelentkezett Molnár Béla képviselő úr, a KDNPfrakcióból. MOLNÁR BÉLA (KDNP) : Köszönöm szépen, elnök ú r. Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttem szólóval ellentétben mi úgy gondoljuk, hogy a gyermek, a gyermekvállalás nem magánügy, a gyermek léte, fejlődése, a társadalomba való beilleszkedése társadalmi ügy, a társadalom, a nemzet, az ország megmaradásának k ulcskérdése. Nem magánügy, hány gyermeket vállalnak, vállalhatnak a családok, mert ez dönti el, mennyi és milyen minőségű munkaerő fogja az országot eltartani holnap, tíz év múlva és ötven év múlva. Hazánkban, mint közismert, egyszerre van jelen munkanélkü liség, munkaerőhiány és munkaerőpiacról kiszorult nagy embertömeg. Statisztikai adatok tanúsága szerint a foglalkoztatottak száma ugyan 3,9 millió ebben az országban, de ebbe bele kell azt is érteni, aki egy hónapban csak egy órát is dolgozott, és azért ka pott jövedelmet. Az ország szempontjából sokkal fontosabb adat, hogy 800 ezer fő dolgozik a közszférában, 1 millió 900 ezer ember a versenyszférában. Ez az 1 millió 900 ezer ember fogja eltartani a 10 millió embert ebben az országban. Ezért hát a gyermek, a gyermekvállalás, a jövő generációja nem magánügy. Számos család nem tud bekapcsolódni a munkamegosztásba, holott szeretne, és nem tudja megfelelő módon felnevelni, iskolázni gyermekeit, a nem megfelelően képzett gyermekek pedig tovább örökítik azt a hátr ányos helyzetű munkaerőpozíciót, amit szüleiktől örökölnek. Ezért nem mindegy, hogy a gyermekek hogy nőnek fel; nem magánügy a gyermek léte. Ezt a lefelé húzó örvényt kívánja a Kereszténydemokrata Párt felszámolni, és nem engedhető meg, hogy minden család saját magánügye legyen az, hogy hány gyermeket tud vállalni, ez valamennyiünk közügye. A családokat olyan helyzetbe kell hozni, hogy a kívánt gyermekek megszülethessenek, egy jókedvű, öntudatos ország polgárai lehessenek. Mi nem negatívan szemléljük ezt a z országot, nem a családon belüli erőszakot kívánjuk előtérbe helyezni, hanem pozitívan megközelítve, pozitív családképpel kívánunk mintát adni és ezzel az ország jövőjét biztosítani. Köszönöm szépen. (Taps a KDNP és a Fidesz soraiból.)
