Országgyűlési napló - 2007. évi tavaszi ülésszak
2007. május 30 (77. szám) - A Szentgotthárd és térsége környezeti állapotának védelme érdekében teendő sürgős intézkedésekről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - ÉKES JÓZSEF (Fidesz):
3574 vonják be, és tegyen meg mindent, hogy a hulladékégető mű ne a tervezett helyen épüljön m eg”. Tehát ez nem jogi útra terelés. Azt kérjük a kormánytól - ő tud eljárni , hogy ez ügyben lépjen fel. Szerintem fel is fog lépni. Én csak azt nem értem, hogy ezt az indítványt két hónapja várja a parlament. Azt gondoltam, az a taktika, hogy ez alatt m eglépi az itt kért dolgokat, és akkor tárgytalanná válik, de még nem lépte meg. Azt gondolom, nagyon fontos üzenet lenne a térségnek, aki nem tudta önmagától megoldani. Lehet, hogy meg fogja tudni, talán éppen attól, ha megüzenjük nekik, hogy mi, a magyar parlament, magyarul az ország veletek van, és mögöttetek állunk, a tárgyalásoknál ezáltal erősebbek, határozottabbak tudnak lenni, és a mi tárgyalásaink mögött is lesz egy parlamenti döntés, és akkor talán kibillen. Hat évről van szó, tehát nem egykét hón apról. Hat éve zajlik ez a dolog. Az indítványunk parlament előtt létéről nyilván tudnak (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) az osztrák barátaink. Ennek ellenére többször kijelentették, hogy a bőrgyárakkal nem tudnak mit kezdeni. T ehát én azt gondolom, hogy közeledünk. Az indítványokat elfogadjuk, és végül is egy szinten már elfogadtuk (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) , bizottsági szinten, akkor ez a határozat meg fog születni. Köszönöm szépen. ELNÖ K (Mandur László) : Majdnem háromperces felszólalás lett belőle. (Katona Kálmán: Köszönöm szépen.) Gondolom, hát persze, merthogy kettőperces lett volna. Ékes József, a Fidesz képviselője következik, normál felszólalásra. ÉKES JÓZSEF (Fidesz) : Köszönöm a sz ót, elnök úr. Orosz Sándor képviselőtársam mondanivalóját figyeltem nagyon. A képviselőtársam azt mondta, nem biztos, hogy egy országgyűlési határozattal tudjuk elérni azt az eredményt, amit szeretnénk elérni. Mert lehet, hogy a Közlönyben megjelenik, de a ttól még a szentgotthárdiak látják majd a kéményt. Ugyanez van a Rába habzásával kapcsolatban is. Németh Zsolt képviselőtársam beszélt a só bejuttatásáról magába a folyamatba. Ha megnézzük az elmúlt időszak eseményeit, pontosan a határon átnyúló szennyezés ek kérdését az Európai Unió is megpróbálja kőkeményen kezelni, mi magunk is - globális felmelegedés, és lehet sorolni még egy csomó dolgot. Csak nézzük azt, hogy ma, jelenleg Európában Magyarország rendelkezik a második legtöbb ivóvízkészlettel! Ha ránézün k a térképre - ugye, Sándor, te is látod magad előtt a térképet , abba az irányba is elhúzódik. Ugyanez van a hévíz- és melegvízkészleteinkkel kapcsolatban. Azt lehet mondani, hogy a világon a másodikak vagyunk ebben a tekintetben. Ha ránézel arra a térké pre, ahogy magad elé képzeled, hogy tulajdonképpen hol vannak a meleg vizeink, akkor az is abba a határ irányába nyúlik el, hiszen a határon túl, az osztrák területen is vannak olyan gyógyvízi források, fürdők, amelyeket ők is használnak. Ha a globális fel melegedés kérdésére gondolok és vele együtt az ukrán, a Romániából átjövő szennyezésekre, amikor a parlament kőkeményen megpróbált ebben a kérdésben fellépni, az akkori környezetvédelmi miniszter részéről az volt az érv, hogy egyrészt az uniós szabályozókk al, valamint a határ menti egyezményekkel majd ezeket a kérdéseket megoldjuk. Egy frászt! Nem tudtuk megoldani. Elhúzódik, hisz magad is ezt mondtad, hogy elhúzódik. Az elhúzódás következményével kapcsolatban Katona Kálmán képviselőtársam említette az álla potfelmérést. Hat éve szennyezik a Rábát. Annak van egy állapota. Azt az állapotot már a környezetvédelmi tárca, a hatóságok, a vízügytől elkezdve mindenki felmérte. Tény, hogy kipusztulnak a halak, pusztul az élővilága is vele együtt. Hát ezt meg kell áll ítani! Na most, ha a GMO kapcsán az országgyűlési határozati javaslatot látom magam előtt, Magyarország először csak két támogatóval rendelkezett a 25 tagországon belül, és a végén a 27re növekedett tagországból 24 elfogadta. Az országgyűlési határozatnak óriási sikere volt, mert azzal az
