Országgyűlési napló - 2007. évi tavaszi ülésszak
2007. május 30 (77. szám) - A Sport XXI. nemzeti sportstratégiáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Mandur László): - PÁL BÉLA (MSZP):
3560 Az egyik legizgalmasabb terület mindenképpen az a sportstratégiában, amelyet jól körülír, hogy milyen f eladatai vannak az államnak, milyen feladatai vannak az önkormányzatoknak, milyen feladatai vannak a civil szerveteknek, milyen a kistérségeknek és a régióknak. Ebből a legizgalmasabb talán a közigazgatási szervezetrendszerhez való kapcsolódás. A sportstra tégia jól definiálja azt, hogy a központi sportigazgatásnak a mindenkori feladata elsősorban a sport egyes területein differenciált módon a központi költségvetési források rendelkezésre bocsátásának, illetve a sporttevékenység feltételrendszerének biztosít ása. Idetartozik természetesen azoknak a döntéseknek az előkészítése is, amelyek a sporthoz kapcsolódnak - közvetve vagy közvetett módon , valamint mindezek figyelemmel kísérése és természetesen a végrehajtás ellenőrzése is. A központi igazgatási rendszer feladata szintén a sport állami szabályozása jogszabályi feltételeinek kialakítása, folyamatos figyelemmel kísérése és természetesen olyan területek is, mint a sportrendezvények biztonságának ellenőrzése, a sport nemzetközi együttműködésének biztosítása, kapcsolattartás az önkormányzatokkal, a sport autonóm igazgatási szervezeteivel és a sporttal kapcsolatos egyes hatósági feladatok ellátása is. Itt kell szólnom arról is, hogy különösen fontos feladat az állami sportigazgatás számára, hogy a sporttudománny al együttműködve és a kialakítandó nemzeti sportinformációs rendszerre támaszkodva nyomon kövesse a sport aktuális folyamatait, és tapasztalatok segítségével kezdeményezéseket indítson el és menedzseljen a sportban. Az új regionális és kistérségi közigazga táshoz igazodó sportigazgatás kialakítására különös figyelmet kell fordítani. Ehhez kapcsolódik az intelligens sportrégió és az intelligens sportkistérség fogalma is, amelyet a sportstratégia új fogalomként bevezet, amely tulajdonképpen nem más, mint hogy az adott térség specifikus jellemzőit figyelembe véve elérhetővé tehesse a sport és a tudás társadalmi vívmányait az ott élők számára, felhasználva az információs társadalom adta mai lehetőségeket. Kiemelkedő jelentőségű a stratégiában a civil kapcsolatok fejlesztése és ápolása is, a sport civil háló, benne a sporttudóshálózat feltérképezése és a civil szférával való rendszeres kapcsolattartás kiemelkedő jelentőséggel bír. Tisztelt Képviselőtársaim! A tavalyi évben valamennyi tervezésistatisztikai régióban létrejöttek a szakmai tanácsadó jellegű regionális sportfejlesztési bizottságok, és itt ezen a területen a sportstratégia továbblépést javasol. Érdemes lenne azt megvizsgálni, miként hozható létre a jövőben a regionális sportfejlesztési bizottságok talajá n a regionális decentralizált sportigazgatási szervezetek hálózata; természetesen olyan módon, hogy figyelembe kell venni, hogy a kistérségi feladatellátás szerepe egyre növekszik. A sport területén ez kínálja a települési önkormányzatok horizontális együt tműködésének lehetőségét, a többcélú kistérségi társulások vertikális kapcsolatainak erősítését pedig megteremtheti az önkormányzati és térségi koordinátori hálózat. Tisztelt Képviselőtársaim! Amint mondtam, az igazgatási rendszer korszerűsítéséről szóló f ejezet az egész sportstratégián belül talán a legdinamikusabb fejlődési lehetőséget kínálja a sport számára. A régiók, a kistérségek sportfeladatainak bővítése, a meglévő bázisról kialakítandó közigazgatási egységek és a sportmenedzseri hálózat olyan új go ndolkodást és szemléletmódot tükröz, amely nagyban hozzájárul a sport szervezeti, igazgatási rendszerének eddig nem látott modernizációjához, hatékonyságának határozott növeléséhez, és a sport kapcsolódó területei - például a sportturizmus - adott régióra, kistérségekre szabott fejlődéséhez. Néhány adatot hadd említsek abból, hogy milyen jelentőséggel bír a sport, a sportturizmus, a sport és a turizmus kapcsolata. Nemzetközi felmérések szerint a sportturizmusban részt vevők száma akár aktív, akár passzív, v agyis csak a sportrendezvényeken való részvétel céljából történő utazásra vonatkozik, jelentős mértékben bővült az elmúlt években. Nemzetközi felmérések alapján a turizmus évente 46 százalékkal, a sport pedig 12 százalékkal járul hozzá a GDPhez. Magyaro rszágon a turizmus esetében ez az arány jóval magasabb.
