Országgyűlési napló - 2007. évi tavaszi ülésszak
2007. május 30 (77. szám) - A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat; a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény módosításáról ... - Az elektronikus kereskedelemmel kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. PETŐ IVÁN (SZDSZ):
3535 elvárhatók. Nyilvánvaló azonban, hogy h a a jogi szabályozást ismét szükségesnek látja a kormány, akkor figyelembe kell venni, hogy az új tér, amit az internet teremt, nem teljesen azonos szabályokat jelent, mint az interneten kívüli, szabvány fizikai térben zajló kereskedelmi tevékenység. Köszö nöm megtisztelő figyelmüket, egy újabb felszólalással fogom folytatni. Köszönöm szépen. (Taps.) ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Most megadom a szót Pető Iván képviselő úrnak, SZDSZ. DR. PETŐ IVÁN (SZDSZ) : Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársak! Abban , úgy tűnik, egyetértés van, hogy az elektronikus kereskedelem a hazai gazdaság egyik legdinamikusabban fejlődő területe. Ez a növekedés egyértelmű, a számok magukért beszélnek. Egyértelmű azonban az is, hogy van hová fejlődni a problémák ismeretében, jócs kán kedvezőtlenebbek az adatok Magyarországon, mint a nálunk fejlettebb országokban. Éppen ezért úgy gondoljuk, hogy a jogalkotónak a lehetősége keretein belül minden lépést meg kell tennie annak érdekében, hogy ez a kereskedelmi forma továbbra is fejlődők épes legyen, tudja tartani a lépést a nálunk ez ügyben fejlettebb országokkal, ugyanakkor a problémákat lehetőség szerint csökkentsük. Mire is jó az elektronikus kereskedelem? Az elektronikus kereskedelem a vásárlás olyan formáját valósítja meg, ahol az eg ymástól térben távol lévő eladó és vevő anélkül köt üzletet egymással, hogy közvetlenül érintkezniük kellene, vagy találkozniuk kellene. Ez egyrészt természetesen hasznos a vevőnek, hiszen az elektronikus boltnak nincs nyitvatartási ideje, könnyebben tájék ozódik interneten a vevő, nem kell boltról boltra járnia, ha valamit keres, bármikor leadhatja rendelését. Ráadásul az internet adta lehetőséggel élve könnyebben összehasonlíthatja a termékeket, azok árait, összességében tudatosabb fogyasztói döntést hozha t, mint a térben korlátozva. Másrészt, természetesen ez sem titok, hasznos az eladónak is, hiszen nem kell országszerte boltok hálózatát üzemeltetnie, alkalmazottakat olyan számban foglalkoztatnia, mint a hagyományos bolti rendszerben. Ezzel saját költsége it csökkenti, és legalábbis elvben az árait is csökkentheti, saját versenyképességét mindenképpen fokozhatja. A jelenlegi kereskedelmi szabályozás pont az utóbbit, az eladókra vonatkozó előnyt korlátozza olyan módon, hogy a csomagküldő kereskedelmi tevéken ységet folytató vállalkozások számára kötelezőként írja elő a vevőszolgálat működtetésére alkalmas helyiség fenntartását. (14.30) Az interneten keresztül értékesítő üzletek döntő többsége csomagküldő szolgáltatás keretein belül szállítja ki a megrendelt ár ut, ezért ez a kötelezettség gyakorlatilag minden magyar, interneten keresztül kereskedő boltot terhel. Ez a kereskedőkre nézve költségekkel járó kötelezettség, hiszen helyiséget kell vásárolni vagy bérelni, annak rezsijét fizetni szükséges, valamint a sze mélyzetet is tartani kell. Ugyanakkor e kereskedelmi forma sajátosságai miatt erre a vevőszolgálati helyiségre igazából ebben a formában nincs szükség. Ne felejtsük el, hogy távollévők közötti ügyletről van szó. A távollevőség jelen esetben nem egy elvont jogi fogalom, hanem ténylegesen a fogyasztó és az eladó között meglévő, akár több száz kilométeres távolságot is jelenti. Egy ilyen kereskedelmi forma esetén a fogyasztót nem védi az, hogy személyesen reklamálhat az ország másik végében egy erre a célra re ndszeresített helyiségben. A fogyasztót az védi, hogy a hibás árut az eladó kicseréli ellátási jogának érvényesítése során, az eladót a vételár visszatételére lehet kötelezni. Ezeket a garanciákat pedig jelenleg is biztosítják a hatályos jogszabályok. A fo gyasztói érdekek védelmét tehát ezen szabályok tényleges érvényesítése szolgálja, ennek érdekében fokozni kell természetesen az ellenőrzéseket, aktív hatósági fellépést kell tanúsítani azon rejtőzködő, rosszhiszemű eladókkal szemben, akik egyéb jogsértések mellett egyébként jelenleg sem tartanak fenn vevőszolgálati helyiséget. Egyébként ebből is látszik, hogy önmagában a
