Országgyűlési napló - 2007. évi tavaszi ülésszak
2007. május 30 (77. szám) - A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat; a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény módosításáról ... - Az elektronikus kereskedelemmel kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - PETTKÓ ANDRÁS (MDF): - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - PETTKÓ ANDRÁS (MDF):
3533 az értesítések. Még a legfinomabb, ha csak Viagrát ajánlanak, de találkozni sajnos durvább javaslatokkal is - ezeket i nkább nem sorolom itt, a tisztelt Ház falai között. Fontosabb, hogy a drasztikus elektronikus levélkampány szinte lebénítja a hálózat forgalmát makro- és mikroszinten egyaránt. A szolgáltatóknál gyakran a forgalom növekedése okoz lassulást, az egyéni felha sználó pedig minden betöltésnél értékes időt veszít, míg nem osztályozza a számára valóban fontos információkat. Megjegyzem, léteznek szűrők és tűzfalszoftverek, talán még nem is nagyon drágák, de ha feltelepítjük is ezeket a programokat, csak egy ideigór áig jelentenek megoldást. Éppen ezért is vitathatatlan, hogy erélyes törvényi szabályozásra van szükség a kérdés megoldásához. A törvényjavaslat általános indoklása tehát helyesen állapítja meg: „A világhálón, telefonon, faxon érkező kéretlen elektronikus hirdetések nemcsak sértik az azt fogadó felhasználó magánszféráját, de egyre nagyobb terheket okoznak mind a felhasználóknak, mind a hálózatok üzemeltetőinek is. A törvényjavaslatban megfogalmazott módosítások a kéretlen hirdetések elleni hatékony hatósági fellépést segítik, ezzel összefüggésben teljesebbé téve a személyes adatok védelmét is.” Ezzel a célkitűzéssel a Magyar Demokrata Fórum is egyetért. Egyben üdvözli a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium kezdeményezését arra vonatkozóan, hogy törvényi esz közökkel igyekszik gátat állítani a tartalomellenes, értelmetlen és taszító technikájú internethasználatnak. Külön ki kell emelnem azt a pozitívumot, hogy a törvényjavaslat egyértelművé teszi: az smsen, faxon, emailben érkező kéretlen reklámhoz előzetes hozzájárulás szükséges, sőt az előzetes beleegyezést kérő email az előterjesztés értelmében szintén spamnek számít. Ez egyébként így volt az előző szabályozásban is, csakhogy a kijelölt felügyeleti szervek, valamint a szolgáltatók sem tudtak érvényt szere zni az előírásoknak, ezért is vált újra szükségessé a szabályozás. (14.20) Csak zárójelben jegyzem meg, tulajdonképpen az a megdöbbentő, hogy néhány marketinges és hozzá vásárolt technikai személyzet képes kéthárom évenként munkára kényszeríteni az állama pparátust és az Országgyűlést is. Ennek a költségei hatalmasak, és mindezt azért kell felvállalni, mert nem lehet korlátok közé szorítani más eszközökkel országonként kéthárom ügyeskedőt. Sajnos, ez is korunk jelensége. Az internet csodálatos lehetőségei mellett megjelenik az árnyoldal, a praktikák is, méghozzá nagyon erős gazdasági háttérrel. Szomorú, hogy az az esély, amelytől oly sokat vártunk, nem hozott eredményt. Arra is számítottunk, hogy a hálózati kultúra elterjedése bizonyos etikai normákat is ké pes lesz bevinni a rendszerbe, sőt újakat is kialakítani. Bár vannak természetesen jó tendenciák, azonban gyökeres változás sajnos nem következett be. Sőt, mint látjuk, az etikátlanságnak olyan formái is kiérlelődtek, elterjedtek, amelyekre nem számított s enki, a kéretlen levelek és a webet mérgező vírusok talán a legismertebbek ezek közül. De visszatérve a törvényjavaslathoz, a további hatékony fellépést elősegítheti, hogy a spamet küldő azonosítása érdekében az elektronikus hirdetéseket közzétevő, illetve azokat továbbító szolgáltatókat a módosítások szorosabb együttműködésre ösztönzik. Amennyiben a fogyasztókat a módosítások elfogadását követően sem kímélik a Magyarországról küldött kéretlen reklámok, úgy az eseteket változatlanul a Nemzeti Hírközlési Hat óság vizsgálja ki. Lényeges, hogy amennyiben a közvetítők és a szolgáltatók együttműködnek a hatóságokkal, akkor már nem felelősek az általuk továbbított jogsértő tartalomért, például a tárhelyet szolgáltatók, illetve minden olyan szolgáltató, amely a tart almat internetre továbbítja, de annak nem gazdája. (A jegyzői széket Béki Gabriella foglalja el.) Úgy tűnik tehát, hogy a törvényjavaslat együttműködésre, közös küzdelemre ösztönzi az érdekelteket a levélszemét elleni harcban. Reméljük, így is fog történni . De sajnos továbbra is ott marad a legfőbb kérdés, mi lesz a nem itthon működtetett szervekről kiküldött reklámokkal. A spamek nagy része már ma is ilyen, sőt általában olyan világhálós szolgáltatásokat kínál, amelyet az jellemez, hogy itt fizetünk, de az áru a virtuális térben található. Ilyen például a szerencsejáték, a
