Országgyűlési napló - 2007. évi tavaszi ülésszak
2007. május 30 (77. szám) - A menedékjogról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - ÉKES JÓZSEF (Fidesz):
3522 meneküléssel függnek össze. Szomorú, de vélhetően a jövőben is lesznek olyan egyének, esetleg kisebbnagyobb csoportok, akik vallási, nemzetiségi, megélhetési, politikai nézeteik vagy más okok miatt üldöztetést szenvednek, és ezért menedéket, egy új élet megteremtésének lehetőségét az országuk határain kívül kell keresniük. A történelem során, az ókortól napjainkig különböző indítékkal mindig voltak népmozgások, menekülések, melyeket kezelni kellett és kezelni kell ma is. Az új menedékjogról szóló törvényjavaslat átlátható rendszerbe foglalja a szabályozást, és megfelel az e feladatra létrehozott nemzetközi rendszert érintő kihívásoknak. Köszönöm, hogy meghallgat tak. ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Köszönöm. Most megadom a szót Ékes József képviselő úrnak, Fidesz. ÉKES JÓZSEF (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Ez már tényleg a sokadik a mai napon, amit önnel együtt kell végigtárgyalni a magy ar parlamentben. Talán a Salamon László által elmondottak közül egykettőre szeretnék visszahivatkozni, hisz zömében ő saját maga is elmondta, hogy milyen aggályok merülnek fel a jelenlegi törvénnyel kapcsolatban. Talán egy dolgot kellene tisztázni, mert n agyon sokan összekeverik a menekültügy kérdését és a bevándorláspolitika, bevándorlásügy kérdését. Vissza kell emlékezni nekünk is, hogy az elsőmásodik világháború, az ’56os események után egész Európa, talán az egész világ nagy mennyiségben fogadott be magyar menekülteket, és pontosan ez a törvény is, mint ahogy az ENSZ ajánlása, valamint az Európai Unió ajánlása is abba az irányba hat, hogy az ENSZ, valamint az Európai Unió által meghatározott biztonságos országok kérdésében a menekültügyi státus kérdés ét Magyarország is kellőképpen tudja átalakítani. Szeretném előre jelezni, hogy nagyon sok módosító indítványt kívántunk benyújtani, ma is nyújtottunk be magához a törvényhez, és a törvény fontosságára való tekintettel mi nem a puhítás irányába, hanem bizo nyos esetekben a szigorítás irányába szeretnénk magát a törvényt megtartani, úgy, ahogy az előző törvényünk is kezelte ezeket a dolgokat ebben a kérdésben. Ki szeretném emelni, amit mi sem tartunk helyesnek, hiszen az ENSZ és az Európai Unió is meghatározz a a biztonságos országok kérdését. Amikor viszont a törvényben köteleznek bennünket arra, hogy egy harmadik ország, amikor önmaga megállapítja a biztonságos ország ténykérdését, hogy ezt Magyarországnak teljes egészében el kelle fogadnia; ebben is lesz mó dosító indítványunk. Amit én is ki szeretnék emelni, az a menekültek jogai és kötelezettségei. Ezt is mindenképpen tisztába kell tenni. Óriási nagy kérdés a törvényben a bűncselekmény kérdése, amikor egy menekült érkezik Magyarországra, akkor az információ lekérése. Ide pontosan az eljárás elindításakor érdemes lenne becsatolni, vagy adott esetben a Nemzetbiztonsági Hivatal tevékenységét is nevesíteni kell, mert attól válik egy menekült tisztává, attól válik egy ország befogadóvá, ha tulajdonképpen minden k ockázatot a maga részéről teljes egészében kizár. Ugyanez a probléma a közegészségügyi kérdés megközelítése is. Kitér arra, amikor valaki súlyos beteggé válik. Ez lehet akár HIVfertőzött, akár rákos beteg olyan stádiumban, amikor már adott esetben nem leh et visszatoloncolni - fogalmazzunk így , még annak ellenére sem, hogy ha Magyarországon nem kapja meg a menekültügyi státust, akkor is szükség van a megfelelő vizsgálatokra, és ennek költséghatásai is vannak tulajdonképpen, amit mindenképpen úgy kell a tö rvényben rögzíteni, hogy valóban igazságügyi orvosszakértői vizsgálat előzze meg az állapot megállapítását. Ebben a kérdésben is szeretném mindenképpen, ha a törvény a hatósági rendszeren keresztül a ténymegállapítás kérdését tudná rögzíteni.
