Országgyűlési napló - 2007. évi tavaszi ülésszak
2007. május 30 (77. szám) - A schengeni végrehajtási egyezmény keretében történő együttműködésről és információcseréről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. KONDOROSI FERENC igazságügyi és rendészeti minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
3512 tekintettel a törvényjavaslat nem a második generációs schengeni információs rendszert létrehozó - két rendeletből és egy határozatból álló - jogszabálycsomag harmonizációját végzi el, hanem a schengeni me gállapodás végrehajtásáról szóló egyezménynek a schengeni információs rendszerről szóló töb bször módosított IV. fejezetét ülteti át a nemzeti jogba. A schengeni információs rendszer egy központi részből, valamint a tagállamok ál tal létrehozott nemzeti részekből áll. A tagállamok saját körözési, illetve okmánynyilvántartási adatbázisaikból az egyezményben részletesen meghatározott személyekre, illetve tárgyakra vonatkozóan úgynevezett figyelmeztető jelzést helyezhetnek el a nemze ti részben. A figyelmeztető jelzés elhelyezésének célja az adott személy vagy tárgy azonosítása és meghatározott intézkedés megtétele. Így például figyelmeztető jelzés helyezhető el azokról a személyekről, akikkel szemben európai vagy nemzetközi elfogatópa rancsot bocsátottak ki, akik eltűntek, továbbá a büntetőeljárásban bizonyítékként felhasználni kívánt tárgyakról, az eltűnt vagy megsemmisült hivatalos okmányokról. Ezek az adatok jelenleg a hazai körözési rendszerben szerepelnek, a schengeni információs r endszerbe történő továbbításuk célja az, hogy elősegítse az érintett személy vagy tárgy felkutatását és a szükséges intézkedés végrehajtását a schengeni térség egész területén. Az egyezmény előírja egy olyan központi hatóság kijelölését, amely többek közöt t felel a nemzeti rész folyamatos működtetése technikai és személyi feltételeinek biztosításáért, és egyben biztosítja az erre feljogosított hazai szervezetek számára az információs rendszer adatbázisához való hozzáférést. A központi hatóság továbbítja a n emzeti részben elhelyezett figyelmeztető jelzéseket a központi részbe, amelyen keresztül kerülnek - számítástechnikai segítséggel, automatikusan - az adatok a többi schengeni információs rendszert alkalmazó állam nemzeti részeibe, így biztosítva, hogy mind en nemzeti rész adatállománya azonos tartalmú legyen. A törvényjavaslat szerint a központi hatóság feladatát a kormány által kijelölt szervezet látja el. Ez a szervezet a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala lesz. A korábbi kor mányzati döntésnek megfelelően a schengeni információs rendszer kiegészítő információinak cseréjét biztosító nemzeti hatóság feladatait a Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központ - amelyet NEBEKnek rövidítünk - önálló szervezeti egysége látja el az egyez ménynek megfelelő SIRENE Iroda elnevezéssel. A törvényjavaslat az egyezmény 94100. cikkei alapján meghatározza, hogy a schengeni információs rendszerben milyen figyelmeztető jelzés helyezhető el, és annak mi az adattartalma. A törvényjavaslat részletesen szabályozza továbbá, hogy a figyelmeztető jelzések elhelyezése céljából mely hatóságok és milyen úton továbbítják az adatokat a schengeni információs rendszerbe. Ilyen az elfogatóparancs tekintetében az azt kibocsátó bíróság, az eltűnt személyek, illetve a büntetőeljárásban terheltként vagy tanúként idézni kívánt személyek, valamint a körözött tárgyak esetében a körözésüket folytató rendőri szerv, az eljárás leplezésével történő információgyűjtés vagy adatellenőrzés esetében a rendőrség vagy a vám- és pénzü győrség információgyűjtést vagy adatellenőrzést végző szerve. A beutazási és tartózkodási tilalom esetében pedig az idegenrendészeti hatóság továbbítja a szükséges adatokat. Az elveszett, eltulajdonított, megsemmisült okmányok esetében az adott okmánynyilv ántartást vezető központi hatóság közvetlenül továbbítja a figyelmeztető jelzés elhelyezéséhez szükséges adatokat a központi hatósághoz a figyelmeztető jelzésnek a schengeni információs rendszer nemzeti részébe történő elhelyezése céljából. A törvényjavasl at az egyezménynek megfelelően szabályozza a schengeni információs rendszerben tárolt adatokhoz történő hozzáférést is, meghatározva, hogy mely szervek - feladat- és hatáskörük ellátása céljából - milyen adatokhoz férhetnek hozzá. A végrehajtási egyezmény 114. cikke független adatvédelmi hatóság kijelölését írja elő a tagállamok részére. Az adatvédelmi biztos a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény rendelkezései szerint általánosan és mindenre kiterjedően látja el
