Országgyűlési napló - 2007. évi tavaszi ülésszak
2007. május 30 (77. szám) - A vállalkozói „körbetartozások” mérséklése céljából történő törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. JÓZSA ISTVÁN, a gazdasági és informatikai bizottság előadója:
3496 azt a nemkívánatos ajánlatkérői magatartást, hogy a fizetés elhúzása vagy elkerülése érdekében a teljesítésigazolást sem adja ki, amely nélkül a vállalkozó nem tud számlát benyújt ani az elvégzett munkáról. Az ajánlatkérő fizetési fegyelmének erősítése, valamint annak érdekében, hogy a szerződéses láncolat tagjai értesüljenek az ellenszolgáltatás teljesítésének időpontjáról, a közbeszerzési törvény külön rendelkezne arról, hogy a sz erződés teljesítéséről közzéteendő hirdetményben az ajánlatkérőnek meg kell adnia, hogy mikor került sor az ellenszolgáltatás megfizetésére. Ezt az információt a honlappal rendelkező ajánlatkérőknek a honlapjukon is közzé kell tenniük. A közbeszerzé si szerződés teljesítésében részt vevő alvállalkozók szerződési pozíciójának erősítése és gazdasági kiszolgáltatottságuk csökkentése érdekében az ajánlattevőnek a jövőben vállalnia kell, hogy a közbeszerzési szerződés teljesítéséhez megkötött szerződéseibe n magára vonatkozó kötelezettségként érvényesíti a törvénynek a teljesítés elismerésére, az ellenszolgáltatás megfizetésére, a felelősségkorlátozásra, a kamatkikötésre, valamint a beszámításra vonatkozó rendelkezéseit. Emellett a nyertes ajánlattevőnek táj ékoztatást kell adnia az ajánlatkérő számára arról, hogy mikor került sor az alvállalkozó felé történő fizetésre vagy esetleg annak megtagadására. Ezt a tájékoztatást a honlappal rendelkező ajánlatkérő a honlapon közzéteszi. Végül a javaslat a Ptk. módosít ásával törvényes jelzálogjogot kíván alapítani a vállalkozási szerződés vállalkozója részére a szerződésből eredő követelése kielégítésére. A jelzálogjog a megrendelő tulajdonát képező és a vállalkozási szerződés végzésére szolgáló ingatlanon jönne létre, a szerződésből eredő díjkövetelés erejéig. (11.30) Ugyanakkor a javaslat a törvényes jelzálogjog kimondásával nem kívánja korlátozni a felek szerződési szabadságát, ezért a vonatkozó rendelkezés csak akkor érvényesülne, ha a felek ettől eltérően nem rendel keztek a szerződésben. Természetesen a jelzálogjog mint biztosíték akkor jönne létre, ha azt az ingatlannyilvántartásba a vállalkozó bejegyezteti. A javaslat a már megkötött szerződési viszonyokba nem kíván beavatkozni. A javasolt módosítások a módosítás hatálybalépése után lefolytatott közbeszerzési eljárásokban megkötött szerződésekre és a szerződések teljesítése során fellépő fizetési problémákra kívánnak megoldást nyújtani. Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat megfelelően szolgálja a vállalkozói kö rbetartozások mérséklését, alkalmas a fizetési fegyelem erősítésére, és emellett egy nagyon fontos transzparenciaszabály is. Kérem önöket, hogy támogassák a törvényjavaslat mielőbbi elfogadását. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti oldalo n.) ELNÖK (dr. Áder János) : Tisztelt Országgyűlés! Most a bizottsági álláspontok és a költségvetési bizottságban megfogalmazódott kisebbségi vélemény ismertetésére kerül sor, 55 perces időkeretben. Elsőként megadom a szót Józsa Istvá nnak, a gazdasági bizottság előadójának. DR. JÓZSA ISTVÁN , a gazdasági és informatikai bizottság előadója : Köszönöm a szót, elnök úr. Egy élő és régóta húzódó probléma orvoslására tesz kísérletet az előttünk szereplő előterjesztés. A gazdasági bizottság, h a jól emlékszem, fél éve vagy talán több ideje is foglalkozik ezzel a kérdéssel, és örömünkre szolgált, hogy a jelen előterjesztésben egy kibővített változatban kerül a Ház elé a probléma orvoslására hivatott törvényjavaslat. Előre kell bocsátanom, hogy tá mogatta a gazdasági bizottság ezt az előterjesztést, általános vitára alkalmasnak találja. Ugyanakkor az a véleményünk, hogy nem szabad megoldottnak, letudottnak tekinteni ezt a kérdéskört, és a jogi szabályozáson túlmenően olyan, a nyilvánosság erejét is felhasználó lehetőségeket kell majd találni, amivel a körbetartozások kérdése az üzleti morál, az etikai morál részévé is válik, tehát nemcsak jogi következménye lesz, hanem olyan, az üzleti életben
