Országgyűlési napló - 2007. évi tavaszi ülésszak
2007. május 30 (77. szám) - A területfejlesztési támogatásokról és a decentralizáció elveiről, a kedvezményezett térségek besorolásának feltételrendszeréről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - HERÉNYI KÁROLY, az MDF képviselőcsoportja részéről:
3489 Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, képviselő ú r. Most megadom a szót Herényi Károlynak, az MDFképviselőcsoport vezérszónokának. Parancsoljon! HERÉNYI KÁROLY , az MDF képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Néhány szó erről a törvényrő l, amely előttünk fekszik, először is ennek az előnyeiről. Látható a törekvés, az előterjesztő törekvése, hogy a fejlesztési pénzek elosztásának mércéje lehetőleg a legobjektívebb legyen. Az eddigi elosztási rendszer legnagyobb hibája a szubjektivitás volt , nem volt egy olyan kritériumrendszer, amelynek alapján az emberi tényezők, politikai hovatartozás és egyebek kiszűrésével lehetett volna mérni azokat a feltételeket, amelyek alapján a pénzek odaítélhetők. Egy előrelépés a mostani javaslat, illetve ez a h atározati javaslat ezt igyekszik kikerülni. Jó dolog a párhuzamosság, hogy azonos feltételeket próbál szabni a hazai erőforrások, hazai források elosztásánál és az európai uniós forrásoknál. Ez egy teljesen logikus és érthető cél, és ezzel tökéletesen egye t lehet érteni. Nekem személy szerint nincs kifogásom az új területi egységek megjelenése ellen, hiszen volt egy elég hosszadalmas vita a megyék és a régiók viszonyáról. A Magyar Demokrata Fórum álláspontja akkor az volt, hogy a megyét, a megyerendszert mi nt közigazgatási egységet meg kell őrizni, de ez nem jelenti azt, hogy fejlesztési egységként a régió nem léphet be ebbe a rendszerbe. Ez a mostani javaslat nagyjából ennek tesz eleget, hiszen itt a régió mint fejlesztési egység jelenik meg. A kistérségek szerepének az erősítése ebben a folyamatban támogatandó. Hozok egy példát, hogy miért van erre szükség. A mi kistérségünk, illetve a szomszédos kistérségek ott a Balaton mellett, amikor a fejlesztési elképzeléseiket a kistérségben szereplő önkormányzatok i smertették, minden második önkormányzat a következő öt esztendőben gyógyfürdőt, wellnessközpontot vagy centrumot akart építeni - vagyis belátható, hogy valamiféle koordináció nélkül ez a dolog nem fog működni. Tehát a kistérség szerepe pont az, hogy ezt a koordinációs tevékenységet a hangsúlyok pontos helyre történő irányításával elvégezze, mert különben ugyanott fogunk tartani, ahol idáig tartottunk, hogy felhasználódnak a pénzek, de igazi, komoly hatásuk nincs. Itt érdemes szót ejteni kitérőként az egész magyar önkormányzati rendszerről, ami roppant sajátos. Ennek a kis országnak van 3200 önkormányzata, és van legalább 1500 olyan település, ahol a legnagyobb munkaadó az önkormányzat, a saját alkalmazottait foglalkoztatja. (11.00) Európában kétféle gyakorl at van. Az egyikre példának idézhetem Angliát, amely egy meglehetősen nagy ország, szinte egy birodalom, és mindössze négyszáz önkormányzata van, hivatallal, nagy hatáskörrel. Az ellenkező példa Franciaország, amely szintén jó nagy ország, ott majdnem 40 e zer önkormányzat van, de körülbelül 1200 olyan hivatal, amely a 40 ezer önkormányzat ügyeit intézi. Hozzáértő emberekkel. Mi a kettő között megtaláltuk a legrosszabb és legdrágább megoldást: 3200 önkormányzattal és elvileg 3200 hivatallal. Ennyi szakember meg ennyi pénz ennek a rendszernek a működtetéséhez hosszú távon nehezen tartható fenn. Nagyon nagy szégyen az egy településre nézve, hogy a legnagyobb munkaadó maga az önkormányzat. Egyszer talán eljutunk oda, hogy érdemes lesz átgondolni ennek a rendszer nek a megreformálását. Egyébként Franciaországban, ahol ilyen nagyszámú önkormányzat található, legfeljebb a város zászlaját, címerét meg a település indulóját határozhatja meg az önkormányzat, tehát meglehetősen korlátozott a hatásköre, de azért a demokrá cia feltételei teljesülnek. Érdekes a városok kérdése és a lipcsei chartával kapcsolatos történet ebben az anyagban. Mi a cél? A mostani településszerkezet fenntartása, tehát a meglévő nagyvárosok további bővítése és terjedése, vagy pedig újabb kis centrum ok létrehozása, olyan kisvárosok fejlesztése, amelyek egyegy térség központjává tudnak válni? Ez ebből az anyagból olyan nagyon nem derül ki. Például
