Országgyűlési napló - 2007. évi tavaszi ülésszak
2007. május 30 (77. szám) - A területfejlesztési támogatásokról és a decentralizáció elveiről, a kedvezményezett térségek besorolásának feltételrendszeréről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - TASÓ LÁSZLÓ, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
3485 hovatartozástól függően eltérő információkat és alkalmanként mesterséges híreket is terjesztenek, szándékosan vagy éppen akaratlanul is megtévesztve a tájékozódókat. Hiteles információra pedig szükség van, és a felf okozott érdeklődés joggal érthető, hiszen olyan lehetőség elé kerültünk, amely egyszeri és példátlan az ország legújabbkori történelmében, és soha vissza nem térő esély. Érthető a kíváncsiság, érthető a várakozás izgalma, mert az Európai Unió közösségétől piacaink átengedése, nemzetállamunk jogosítványainak részleges feladása és az ország számára még sokáig előnytelen versenyhelyzetbe kerülésünk jóvátételt kíván. A megváltozott körülmények miatt elszenvedett hátrányok pótlása és a magyar nemzet évezredes te ljesítményének elismerése fejeződik ki a közel 8000 milliárd forintot mobilizáló egyszeri juttatásban. Nincs olyan polgármester, nincs olyan képviselő, nincs olyan országgyűlési képviselő vagy gazdasági vezető, aki ne rendelkezne konkrét elképzelésekkel az uniós források számára minden bizonnyal legkedvezőbb felhasználási rendjéről. Ez érthető is, hiszen minden területen óriási hátrányban vagyunk, és annak érdekében, hogy a lényegesen fejlettebb közegben talpon maradjunk, el kell indulni a felzárkózás útján . Ez az út azonban hosszú, gyötrelmes és óriási munkával járó, kedvező változást csak több év múlva eredményező küldetés is egyben. Ezért valóban nincsen fontosabb, mint a források felhasználásának rendjét meghatározni, amelynek során különös figyelemmel k ell lenni a jelentős mértékben eltérő adottságokra, és meg kell adni az esélyt az átlagtól nehezebb helyzetben élőknek, a leszakadt vagy alaphelyzetben is hátrányokkal sújtott térségeknek és településeknek. (10.40) Nincs még egy esély, és ezen kívül nem le sz újabb rendkívüli élethelyzet, közös európai létünkben ez az utolsó nagy jelentőségű és mindent eldöntő lehetőség. Ezért nem teheti meg egyetlen kormány, egyetlen politikai erő sem azt, hogy sajátjaként kezelje a magyarok évszázados teljesítménye alapján kiérdemelt jogosultságot, az erős Európa létrejöttében meghozott áldozataink jóváírását és a legújabb Európaparadigma elfogadásával járó lemondások értelmét. Az előterjesztés azonban meghagyja a jelenlegi szabályozásban rejlő centralista törekvéseket és gyakorlatot, miközben jó tanulónak látszó módon ismétli a területfejlesztés alapvetéseit, és próbálja igazolni a túlszabályozott, többszörösen is felügyelt rendszerének illeszkedését az európai viszonyokhoz. A szövevényes rendszer, amely arra lenne hivatot t, hogy a felzárkóztatásra érkező források módját és útját biztosítsa, jelenleg azt a célt szolgálja, hogy egyszerre több csatornán is megkurtítsa az igénybe vehető támogatásokat. Látványosan és az ország szeme előtt zajlik az a folyamat, amelynek során a hálózatok kiépítésével, a klientúra helyzetbe hozásával pártkatonákat illesztenek be a rendszerbe, elég fontos küldetéssel. Vajon erre gondoltake az Európai Parlament képviselői, amikor jóváhagyták a közösségi költségvetésben az erre a célra meghatározott forrásokat? Vajon egyetérteneke azzal a módszerrel és rendszerrel, amelynek az esélyegyenlőség, a kiegyenlítődés megteremtése, a felzárkóztatás és a szintre hozás az elsődleges célja? Meggyőződésem, hogy nem erre gondoltak, és az ősszel visszaküldött ter vezetek, azt gondolom, alá is támasztják ezt. Tisztelt Országgyűlés! Annak azonban többen örülünk, hogy mégis elértük azt, hogy gondolják újra a területfejlesztés szempontjából leghátrányosabb térségek, a települések besorolási rendjét, és tegyé k lehetővé azt, hogy mindenki megismerje azokat a mutatókat, amelyekkel kialakítják a többletkedvezmények jogosultságát. A tisztelt jelenlévők ugyanis jól tudják, hogy az ügyet már decemberben le akarták zárni, és le akarták rögzíteni azt, hogy mely térség kaphat többlettámogatást. Először és sokáig nem akarták figyelembe venni a képviselők, a társulási elnökök és a polgármesterek jogos kérését. Minden alkalommal elmondtuk, hogy nem a jogosultak körét akarjuk csökkenteni, és nem akarjuk elvenni mások kedvez ményeit, de amennyiben más térségeknek is van lehetőségük hozzáférni a többlettámogatáshoz, úgy, kérem, adjanak rá lehetőséget. Eleinte holtbiztosnak és csalhatatlannak tartották azt a módszert, aminek alapján a besorolás megtörtént, majd kiderült: egy ela vult és
