Országgyűlési napló - 2007. évi tavaszi ülésszak
2007. május 29 (76. szám) - A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitásának folytatása - ELNÖK (dr. Áder János): - PÁNCZÉL KÁROLY (Fidesz):
3448 tovább működtetni, vagy pedig egyszerűen be fogják zárni. Ráadásul én azt gondolom, hogy ez a törvénytervezet, amit tartalmaz, ellenkezik a Szentszékkel kötött megállapodással is, ugyanis ez nem erről szól. Itt egy ellentmondás van. Úgyhogy, tisztelt képviselőtársaim, én a törvénynek ezt két jelentős, súlyos problémájának látom. De még lehetne beszélni többről is, hiszen a törvény létrehozza a regionális szakképzési fejlesztési bizottságot, amely egyébként számos esetben, ha burkolt és áttételes módon is, de választott testületek jogosultságát, döntési jogosultságát kérdőjelezi meg, ami - azt g ondolom - megint alkotmányossági aggályokat vet fel. Azt gondolom, így fél kettő tájékán ez a néhány probléma az általános vitában elegendő is lesz. Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiból.) ELNÖK (dr. Áder János) : A korábban felszólalók közül ketten jele zték felszólalási szándékukat, TataiTóth András - nem tudom, fenntartjae a felszólalási szándékát (TataiTóth András: Nem.) ; nem - és Pánczél Károly. (Pánczél Károly: Én igen.) Pánczél Károly, tessék! PÁNCZÉL KÁROLY (Fidesz) : Köszönöm szépen, elnök úr. Á llamtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Igyekszem most már nagyon röviden szólni, hiszen mint a bizottsági vélemény kisebbségi előadója, illetve mint vezérszónok elmondhattam részletesen a véleményemet. Engedjék meg, hogy négy témakörre röviden kitérjek, amit fontosnak tartok a törvénymódosításból, és természetesen elmondom azokkal a részekkel kapcsolatos véleményemet is, amelyekről egyébként azt gondolom, azt gondoljuk, hogy az a módosítás jó irányba mutat, szükségesnek látunk bizonyos kiegészítéseket. E lőször is szeretnék beszélni a sajátos nevelési igényű gyerekek problémájáról. Nagyon lényeges kérdésnek tartom a mostani törvénymódosításban, különösen annak a történetnek a megvilágításában, hogy ez az ügy először 2006 végén került elő, amikor a 2007es költségvetési törvényt megalapozó törvényekkel foglalkozott a Ház, és ott a kormánypártok módosították a közoktatási törvényt is. Akkor a lényege az volt az ügynek, hogy a sajátos nevelési igényű gyerekek köréből kikerülnek azok, akik beilleszkedési, tanul ási vagy magatartási nehézséggel küzdő gyerekek. Ezek gyakorlatilag a különböző „diszes” gyerekek, diszgráfiások, diszkalkuliások, illetve a hiperaktív gyerekek, és hogy ezek visszahelyeződnek a normál oktatásba, és majd ott kapnak valamiféle képzést. Akko r mind az ellenzék, mind a szakma egyébként tiltakozott ez ellen, hiszen maga a törvény akkor úgy tűnt, nincs kellőképpen kidolgozva, és egyébként a szakma és az ellenzék tiltakozása oda vezetett, hogy el tudtunk fogadni egy olyan közös módosítót, amellyel egy évvel elhalasztottuk ennek a bevezetését. Most jutottunk el oda, hogy ez ismét idekerült a Ház elé, és ezzel tudunk foglalkozni. Mindamellett érdekes volt az akkori vitában, hogy Szüdi János szakállamtitkár úr az akkori bizottsági vitában nem elsősorb an ezeknek a gyerekeknek az integrációját hozta fel fő érvként, ami akár el is fogadható, hanem arról beszélt, hogy az évek alatt a körülbelüli ötezer sajátos nevelési igényű gyerek hogyan nőtt 30 ezer fölé, és bizony a költségvetés ennyit nem tud finanszí rozni. (1.30) Nos, szerencsére újra idekerült elénk ez a módosítás, ahol pontosítást kaptak a fogalmak, pontosítva lettek a hatáskörök és feladatok. Gondolok itt a nevelési tanácsadóra, illetve szakértői és rehabilitációs bizottságokra. A törvénymódosítás értelmében itt létrejön majd egy felülvizsgálat, és a felülvizsgálat után történik meg ezeknek a gyerekeknek a visszahelyezése egy normál osztályba, ahol majd megvalósítható az ő nevelésükoktatásuk úgy, hogy joguk van egyéni ütemterv és egyéni fejlesztés keretében tanulni. No, itt jön a probléma! Ugyanis önök ezt a feladatot a nevelési tanácsadóknak és azok utazó szakembereinek, pszichológusoknak, logopédusoknak, fejlesztő pedagógusoknak adják ki, akik persze természetesen vannak, énszerintem az ő számuk e hhez a feladathoz képest a mai felállásban kevés. Ha megnézzük a nevelési tanácsadók térbeli
