Országgyűlési napló - 2007. évi tavaszi ülésszak
2007. február 20 (50. szám) - „Jövőnk esélye a gyermek” címmel politikai vita - ELNÖK (dr. Áder János): - BERNÁTH ILDIKÓ (Fidesz): - ELNÖK (dr. Áder János): - DÉR ZSUZSANNA (MSZP):
345 Függetlenül attól, hogy az előttem szólók már említették és hivatkoztak a nemzetközi felmérésekre, néhány hozzászóló mégis arra késztet, hogy ennek a felmérésnek néhány adatát újra elismételjem, hiszen tudatosíta nunk kell a társadalomban, hogy e témakörben mi is történt az elmúlt időszakban. Európában, illetve a fejlett világ egészében a demográfiai folyamatok közel azonos irányban mozognak, ennek megfelelően nő az átlagéletkor, javulnak a halálozási mutatók, csök ken a házasságban élők száma, nő a házasságon kívül született gyermekek aránya, nő az anyák életkora a szülés időpontjában. Mint az már elhangzott, ez a folyamat a világ fejlett országaiban mindenütt megfigyelhető. De mi a helyzet hazánkban? Magyarország d emográfiai trendjei lényegében azonosak Európa és a fejlett világ trendjeivel. 1996 óta folyamatosan nő az átlagéletkor, javulnak a halálozási mutatók, sőt, az utolsó három évben javult ez a mutató. Trendjeiben csökkenőek a születési arányok, Európa középm ezőnyének alsóbb régiójához tartozunk. Itt kell azonban megjegyezni, hogy ott magasabb a születési ráta, ahol erős az egyenjogúság, ahol magas a női foglalkoztatottság, ahol az állam semleges az együttélési minták különböző formáival szemben, ahol az állam intenzíven vesz részt a függő helyzetű családtagok gondozásában. Magyarországon csökken a házasságkötések száma, nő a válások száma; a megszületett gyermekek egyre nagyobb arányban házasságon kívül születnek; a korábbinál idősebb életkorban szülnek a nők; az első házasságkötés későbbre halasztása nem feltétlenül jelenti a párkapcsolatok későbbre halasztását. A fiatalok jelentős része szívesen választja átmenetileg vagy akár végleges életmódjául az élettársi kapcsolatot. Ezek azok a trendek, ezek azok az él ethelyzetek, amelyek ma a társadalom számára kezelendők, és a mindenkori kormányzat számára feladatot adnak. A szocialistaszabad demokrata kormányzat kezelte is ezeket a jelenségeket. Ennek is köszönhető, hogy az elmúlt három é vben nőtt a születések száma. Sikerült megfordítani azokat a hosszú ideje tartó tendenciákat, amelyek demográfiai mélypontját az OrbánTorgyánkormány időszaka alatt érte el az ország. Hogyan sikerült megfordítani a trendet? A 20022006. közötti kormányzat i ciklusban a kormány a legszegényebb rétegek megsegítését, felzárkóztatását tűzte ki célul. 2002. szeptember 1jétől 20 százalékkal emelkedett a családi pótlék összege (Közbeszólás az MSZP padsoraiból: Úgy van!) , 20042005ben további értékmegőrző emelésr e került sor. 2002. július 1jétől bevezetésre került a 13. havi családi pótlék. A 2003as évtől a továbbtanuló fiatalok 23 éves korukig megkapják a családi pótlékot. 2003. január 1jétől a szüléshez kapcsolódó egyszeri anyagi támogatás 50 százalékkal emel kedett. Az ikreket nevelők esetében ettől az időponttól a gyermekgondozási segély összege megduplázódott. Tisztelt Parlament! A kormány a száz lépés programjában az előző parlamenti ciklus második felében a családtámogatási rendszer átalakítását alapvető c élként tűzte ki. Korábban az adókedvezményt csak azok a családok tudták igénybe venni, amelyek megfelelő mértékű adóköteles jövedelemmel rendelkeztek. Ezt az igazságtalan rendszert szüntette meg egy, a családi pótlékra építő rendszer létrehozásával. 2006. január 1jétől a családipótlékösszegek átlagosan 84 százalékos mértékben emelkedtek. A családtámogatási rendszer átalakítása a gyermeket nevelő családok nagy többsége számára kedvező hatással járt. A 2006. évben a családtámogatási rendszer átalakítására 2 0,9 milliárd forint többletforrást biztosított a költségvetés. A gyermekgondozási segély rendszere is átalakult. Igénybevétele mellett az édesanya akár teljes munkaidőben is vállalhat munkát. E lehetőség megteremtésére 2006ban 6,6 milliárd forintot fordít ott a kormányzat. Változott a családi segélyezés rendszere is, 14,4 milliárd forint többletforrást használt fel a családi alapokra helyezett segélyezési rendszer. Mindez, amiket felsoroltam, hozzájárult a már felvázolt pozitív folyamatokhoz.
