Országgyűlési napló - 2007. évi tavaszi ülésszak
2007. május 29 (76. szám) - A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. SZABÓ ZOLTÁN (MSZP): - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. PÓSÁN LÁSZLÓ (Fidesz):
3439 Köszönöm. ELNÖK (dr. Ád er János) : Szabó Zoltán képviselő úr következik. DR. SZABÓ ZOLTÁN (MSZP) : Köszönöm szépen, elnök úr. Mi van, ha a hallgató jogász akar lenni és nem genetikus? - kérdezte mintegy negyedórával ezelőtt Pósán képviselő úr. Ez is egy jogos kérdés egyébként, de én meg erre azt válaszolom, hogy a hallgatónak kockázatot kell vállalnia. Ha a hallgatónak önrészt kell fizetnie ahhoz, hogy tanuljon, akkor egy kicsit jobban meggondolja, hogy mi az, amihez ezt az önrészt kifizeti. Ha rendelkezésre állnak azok az informác iók, amelyek birtokában eldöntheti, hogy ha ő genetikusnak tanul, akkor milyen valószínűséggel milyen fizetésű állást fog kapni, vagy ha - maradjunk most már az előző példánál - jogásznak tanul, akkor most már a szakma telítődöttsége miatt milyen valószínű séggel milyen fizetésű állást fog kapni, akkor könnyen lehet, hogy megjön a kedve ahhoz, hogy inkább genetikus legyen, és ne jogász. Egyébként, ha továbbra is jogász akar lenni, legyen, a saját pénzét mindenki arra költi, amire akarja, de azt nem látom be, hogy tízszeres túlképzést miért kéne az adófizetők pénzéből finanszírozni. Ez a válaszom Révész Máriusz képviselő úrnak is, hogy a tandíj mennyiben ösztönzi a hallgatót arra, hogy mérnök legyen. Annyiban, képviselő úr, hogy látja a hallgató néhány év után , hogy a mérnök el tud helyezkedni és jól keres, a kommunikáció szakosból meg van elég, már nem nagyon tud helyezkedni, vagy ha el tud helyezkedni, akkor nem keres olyan jól. Pósán képviselő úr válasza minderre az, hogy ha sokan akarnak jogászok lenni, akk or írjuk elő szélesebb körben a jogi végzettséget. Igen, Pósán képviselő úrnak teljesen igaza van, hogy van ráció abban, amit mondanak, ez valóban racionális, ez a szocializmus rációja: nem a piac követelményei szabják meg azt, hogy mi legyen, hanem ha sok van belőle, akkor majd mind felvásárolom. Mi egy kicsit más logikát szeretnénk követni, mert az Elbától nyugatra inkább az a logika szokott érvényesülni. Köszönöm szépen. ELNÖK (dr. Áder János) : Pósán László következik. DR. PÓSÁN LÁSZLÓ (Fidesz) : Mindig nagy csodálattal adózom, ahogyan Szabó Zoltán szelektíven tud hallani, és még szelektívebben tudja értelmezni az elmondottakat, de istenem, ez legyen az ő problémája. Ellenben arra azért kíváncsi lennék, hogy akkor most mi a kormánypárti oldal állás pontja, mert Szabó Zoltán arról beszélt, hogy vannak bizonyos területen túlképzések, ellenben TataiTóth képviselő úr meg azt mondta, hogy önmagában nem ez a kérdés, hanem az, hogy a tanulás során bizonyos képességekre szert tesz, és lehet, hogy nem abban a szakmában fog elhelyezkedni, hanem valami másban, megtanul eztaztamazt. Innentől kezdve jó lenne azt eldönteni, hogy akkor most van túlképzés vagy nincs túlképzés. Ha túlképzés van, akkor annak nincs értelme, hogy képességekre, készségekre, nyitottságr a tesz szert valaki az egyetemen vagy főiskolán, ha pedig annak van értelme, akkor annak nincs értelme, amit Szabó képviselő úr mond. Remélhetőleg reggelig talán ebben sikerül közös nevezőre jutniuk. Ellenben azt azért jó lenne végiggondolni önöknek, hogy ha az önrész, amivel Szabó képviselő úr itt érvelt, hogy mennyivel jobban fog majd elhelyezkedni a mérnök, vagy a nem tudom, hogy kicsoda, ezt kalkulálják… Belegondoltake abba, hogy a mostani felállás szerint a jelen helyzetből kiindulva ki fog elmenni pe dagógusnak, ki fog elmenni orvosnak, ki fog elmenni esetleg biológusnak, fizikusnak, meteorológusnak, és jó néhány szakmát lehetne sorolni, ahol ma azt látják az emberek, hogy bezárják a kórházakat, kirúgják az orvosokat, az ápolókat, bezárják az iskolákat , kirúgják a tanárokat és így tovább? Végiggondoltáke azt, hogy hány területen lesznek nagyon rövid
