Országgyűlési napló - 2007. évi tavaszi ülésszak
2007. május 29 (76. szám) - A Magyar Honvédség további fejlesztésének irányairól szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Áder János):
3405 Többször hangsúlyoztam, hogy a professzionalitás és az expedíciós jelleg erősítése ennek a határozattervezetnek a lényege. Ez azt jelenti, hogy mind itthon, mind nagy távolságon egyaránt bev ethető önkéntes haderő működését szavatolja majd. Ehhez persze szükség van a műveletre kijelölt alegységek fejlesztésére, a NATO reagáló erő és az Európai Unió harccsoportnak felajánlott alegységek felszerelésére, továbbá az irányítási és vezetési rendszer ek fejlesztésére. Abban nem volt vita, hogy a Magyar Honvédség rendelkezésére álló technikai eszközök folyamatos fejlesztésre, gazdaságos üzemeltetésre és időnként bizony cserére is szorulnak. Ebben a határozattervezetben azonban közösen mind az öt párt és a kormány fontosnak tartotta megjeleníteni, hogy a haditechnikai fejlesztések és beszerzések során a korszerűség, a hosszabb távon rendszerben tarthatóság, a gazdaságosság, a könnyebben szállíthatóság, a védettség és a környezetvédelem szempontjainak is é rvényesülnie kell. Ahogy az egyik katonai szakértői vitán mondták, először a képességet, a tudást kell megteremtenünk, és majd utána ehhez biztosítani a hardvert, a vasat, a technikai feltételeket. Ez egy teljesen új katonai kultúra, és teljesen új megköze lítési mód, amelyet egyaránt oszt mind a kormány, mind az öt parlamenti frakció katonai szakértőinek és képviselőinek köre. Fontos, hogy ebben a határozattervezetben arra a kérdésre is választ adjunk, hogy mi a fejlesztések pénzügyi há ttere. Vagyis hogy a védelmi kiadásokat a Magyar Köztársaság mikor és milyen mértékben közelíti ahhoz az átlaghoz, amely az északatlanti szövetségben kialakult. Közösen azt javasoljuk, hogy ezeknek a védelmi kiadásoknak az ország tehervállaló képességéhez , szövetségesi kötelezettségeinkhez és a Magyar Köztársaság érdekeihez alkalmazkodva folyamatos emelése történjen meg. De ahhoz is ragaszkodunk mindnyájan, akik ebben az előkészítésben együtt részt vettünk, hogy ezen belül a haditechnikai fejlesztésekre fo rdított hányad legyen a legnagyobb rész, és érje el a védelmi kiadásoknak azt a szintjét, amelynél megvalósítható, hogy a tudás, a képesség, a kiképzettség és a felszereltség domináljon a Magyar Honvédségben. (22.10) Én ezt az előkészítő munkát fontosnak t artom. Fontosnak tartottam, hogy a vitákat az előkészítés során lefolytattuk, és mind az öt parlamenti képviselőcsoport ebben a munkában alkotó módon részt vehetett, mert így lesz valóság az, hogy a magyar honvédelem össznemzeti ügy is. Én azt tanultam meg , amikor honvédelmi miniszter lettem, a vezérkari főnök úrtól és a katonai vezetőktől, hogy a Magyar Honvédségnek mindig készen kell állnia a feladatai teljesítésére, akkor is, ha éppen kiélezett helyzet van, és akkor is, ha békeidő, mert sohasem tudhatjuk , hogy ki, mikor, hol és milyen módon lép fel a Magyar Köztársaság ellen, mert hiszen ebben az aszimmetrikus háborúban, amelyet vívunk, nemcsak a szó képletes, hanem valódi értelmében is a terrorizmus ellen, a Magyar Honvédségnek mindig felkészültnek kell lennie. Köszönöm az öt parlamenti képviselőcsoport előkészítő munkáját. Bízom benne, hogy az Országgyűlés ezt a határozatot, határozattervezetet jóvá fogja hagyni, s abban is bízom, hogy ennek kapcsán, ennek révén egy erős és jól szervezett Magyar Honvédsé g jön létre. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokból.) ELNÖK (dr. Áder János) : Szeretném megkérdezni, hogy a honvédelmi és rendészeti bizottság állíte előadót. (Senki sem jelentkezik.) Nem. Akkor lépjünk tovább! Most a képviselői felszóla lások következnek, méghozzá 1010 perces időkeret áll a felszólalni kívánó képviselők rendelkezésére. Írásban összesen négyen jelezték felszólalási szándékukat. Csak a jelenlévők tájékoztatásául közlöm, hogy vannak közülük, akik most éppen televízióban vit atkoznak pont erről a kérdésről, aminek egyébként a napirendi tárgyalását folytatjuk, tehát részben ezért nincsenek itt, nem bűnös mulasztás okán. Ha jól tudom, ez igaz Vadai Ágnesre is, aki nincs itt (Göndör István: Perceken belül itt lesz.) , de ő volt az első írásban jelentkező; Vas János a következő, aki írásban jelentkezett, aztán Kis Zoltán, végül pedig Mécs Imre. Úgyhogy ebben a sorrendben
