Országgyűlési napló - 2007. évi tavaszi ülésszak
2007. május 29 (76. szám) - A roma integráció évtizede program stratégiai tervről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - TELEKI LÁSZLÓ, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
3365 ebben a programban benne van, az valamilyen szinten a célzott romaprogramokon keresztül el tud érni egy olyan területre, amely látványos javulást okoz a cigányság oktatásában, foglalkoztat ásában, lakhatásában és egészségügyében. Ezt követően pedig volt egy másfél éves előkészületi folyamat, amikor Magyarországon a nemzetközi titkárság felállt, és a nemzetközi titkárságnak a feladata volt, hogy előkészítse 2005re azt a nyilatkozatot, amelye t mindegyik ország aláír. 2005 februárjában elkészült ez a nyilatkozat, amelyet Gyurcsány Ferenc miniszterelnök úr Szófiában írt alá. Ennek a nyilatkozatnak többek között számomra az egyik legfontosabb eleme tartalmazta azt 2005 februárjában, hogy egy haza i nemzeti cselekvési tervet kell készíteni, és ezt a nemzeti cselekvési tervet a parlament elé kell hozni annak érdekében, hogy a roma ügy ne csak egy kormányzati ügy legyen, hanem széles politikai affinitás legyen abba az irányba, hogy minden politikai pá rt, amely a parlamentben van, magáénak érzi azt a roma integrációs évtized programot, amelyet megfogalmaztunk. Így került a parlament elé ez a határozati javaslat, és így lehet arról beszélni, hogy ma Magyarországon a rendszerváltás óta elsőként a parlamen tben nyíltan és őszintén beszélhetünk arról, hogy egy romaprogram hogyan tud hosszú távon, ezen belül pedig közép- és rövid távon megvalósulni; a magam részéről remélem, hogy nagy sikerrel. A négy területet említettük nagyon sokan, és kiemeltük közülük az oktatást is. Többen az oktatásnál maradtak, amit jómagam is fontosnak tartok, és ha az oktatásról van szó, akkor mindig elő kell azzal jönni, hogy mit is szeretnénk. A roma értelmiség kialakítását vagy kialakulását szeretnénk látni, viszont voltak előző ko rmányok is, amelyek nem nagyon tettek annak érdekében, hogy ez látványosan jelen legyen Magyarországon. Mert tudjuk és ismerjük azt, hogy ha valaki egy értelmiségi réteget akar egy kisebbségi csoporton belül elérni, akkor nem ma kell elkezdeni, hanem el ke llett volna kezdeni 1520 évvel ezelőtt, és akkor lehet igazán arról beszélni, hogy hosszú távú stratégiaként eljutottunk odáig, hogy van roma értelmiség, van ebben az országban cigány értelmiség, akiket nemcsak azért fogunk kitaníttatni, hogy esetlegesen legyen diplomájuk, hanem azért is, hogy tudjanak elhelyezkedni az elsődleges munkaerőpiacon. Ezért azt gondolom, hogy ennek a programnak, az oktatási programnak az első, legfontosabb lépése az, hogy hosszú távon meg kívánja jelölni azokat a prioritásokat, amelyekkel kíván élni annak érdekében, hogy láthatóvá váljon Magyarországon a cigány értelmiség. De természetesen, mint ahogy le van írva a programban is, természetes módon kétéves ciklusokra is lebontja ezt a cselekvési tervet, amely kormányhatározat form ájában egy cselekvési terv lesz, ahogy egyébként ’90 óta minden évben volt kormányzati cselekvési terv, a kormány szempontjából mindenképpen fontos volt, hogy hogyan alakulnak a romakérdések. Az oktatásnál maradva a legfontosabbnak tartjuk és a programban is szerepel a több óvodai férőhely. Ez a több óvodai férőhely azért érdekes, mert nem lehetne erről beszélni egyébként, ha 2003ban nem lett volna elfogadva az a határozat, amely azt az irányt mutatja, hogy a rászorultaknak lehetőséget biztosít arra, hogy térítésmentessé váljon az óvodai ellátás. Ez pontosan azt eredményezi, hogy hároméves kortól sokkal többen íratták be óvodába a cigány gyerekeket, mint eddig valaha, mert akkor nem volt arra lehetőség, pénzügyi kondíció, hogy ezt megtegyék. Innentől kezdve most már nem arról kell beszélnünk, hogy hogyan tudunk esélyt adni esetlegesen a gyerekeknek az óvodában, hanem arról beszélünk, hogy hogyan tudunk több óvodai férőhelyet biztosítani a gyerekek számára, és ez a program a fő prioritásai között megemlíti, h ogy a több óvodai férőhely lehetőségét meg kell teremteni. Nagyon fontos, hogy kitér a tanodaindításokra a hátrányos helyzetűek számára. A tanodák azért fontosak, mert ha azt mondjuk, hogy halmozottan hátrányos helyzetű gyerekekről van szó, és az oktatási esélyegyenlőséget tudjuk kezelni, akkor mindenképpen meg kell azt említeni, hogy a hazai, tehát a családi környezetben nem nagyon tudja még például a házi feladatát sem elkészíteni, amit éppen kap az iskolában, ezért a tanodai programok - nemcsak ezért, ha nem száz más ok miatt is - nagyon fontosak, hogy azt a felzárkóztatást és tehetséggondozást, amit nem tud szülői közegben
