Országgyűlési napló - 2007. évi tavaszi ülésszak
2007. május 29 (76. szám) - Dr. Bóka István (Fidesz) - a pénzügyminiszterhez - „Távoli kikötő!” címmel - ELNÖK (Mandur László): - DR. VERES JÁNOS pénzügyminiszter:
3302 Nem jelentéktelen probléma ez, hiszen a balatoni turizmus egyik meghatározó szereplője a Balatoni Hajózási Vállalat, a közhasznú kikötői vagyon kizárólagos tu lajdonosa. A polgári kormány 2001ben hozott határozatában úgy döntött, hogy a kikötővel rendelkező 22 önkormányzat a részvények 51 százalékát térítésmentesen megkapja. Ezzel egyidejűleg példaszerűen mintegy 1,2 milliárd forint értékű tőkeemelést hajtottak végre az önkormányzatok és az állam nevében eljáró tulajdonos. A tézis, amely szerint az állam - vagy jelen esetben az önkormányzat - nem jó tulajdonos, egyértelműen megdőlt. Akkor többre nem volt lehetőség, a maradék 49 százalék a Magyar Fejlesztési Bank tulajdonába került. 2003ban aztán az ÁPV Rt. lett az új kisebbségi tulajdonos. A térség önkormányzatai folyamatosan jelezték a maradék 49 százalék tulajdonrész megszerzési szándékát, de sajnos a mai napig nem sikerült ezt megvalósítani. Nem sikerült, mer t a kormány, annak ellenére, hogy ismerte a problémát, nem döntött. Időhúzás, tétlenkedés jellemezte ezt az időszakot. A 22 önkormányzat által 2004 augusztusában beadott, önkormányzati határozatokkal is megerősített igényére egy év eltelté vel tudtak csak válaszolni. A mai napig nem dőlt el, hogy valójában megszerezhetjüke ezt a részt, és ha igen, akkor milyen formában és mennyiért. Volt szó piaci értékesítésről, értékbecslésen alapuló méltányos eladásról, valamint térítésmentes átadásról i s. Miniszter úr közvetlenül az országgyűlési választásokat megelőzően, 2006. március 23án kelt, Suchman államtitkár úr részére címzett levelében a Hajózási Zrt. közhasznú részének térítésmentes átadását javasolja mint a kormány által támogatott állásponto t a vitorláskikötői üzletág megvásárlásával egyidejűleg. Ezt mi magunk is örömmel nyugtáztuk, ennek ellenére az azóta lefolytatott tárgyalási fordulók után sem sikerült még megegyezni. Tisztelt Miniszter Úr! Miért nem lehet ebben a kérdésben végérvényesen megállapodni? Mi annak az oka, hogy ha még ön is egyetért a részben térítésmentes tulajdonátruházásban, máig sem jutunk semmire? Egyáltalán, még mindig egyetért korábbi véleményével? Érthető, ha nem szeretnénk, hogy a Hajózási Zrt. tulajdona is egy távoli kikötő homályába vesszen. Tisztelettel várom válaszát. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.) ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Most megadom a szót Veres János pénzügyminiszter úrnak. Parancsoljon! DR. VERES JÁNOS pénzügyminiszter : Köszönö m a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Lehet, hogy meglepő, de konzekvensek vagyunk a véleményünkhöz, én magam legalábbis mindenképpen, ebből következően egyetértek azzal, amivel egy évvel ezelőtt is egyetértettem. Ezért azt gondolom, hogy továbbra is az a megoldás, ami akkor a levélben szerepelt. Azonban egy pontosítással kezdeném, mert az interpellációban szerepelt egy olyan félmondat, amit szeretnék helyén kezelni, nevezetesen semmiképpen nem gondolom, hogy megszakadta k volna a tárgyalások az önkormányzatok képviselőivel. Az én ismereteim szerint az elmúlt hetekben is folytatódtak ezek a tárgyalások, és az elmúlt hetekben is sor került információcserére az ÁPV Rt. és az önkormányzatok képviselői között. A közösségi rész vénycsomag jelenleg valóban az ÁPV Rt. hozzárendelt vagyonának része. Úgy gondolom, nincs indok arra, hogy ez tartósan állami tulajdoni rész maradjon, éppen ezért szerintem ez egy értékesíthető tulajdonrésze az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Részvény társaság hozzárendelt vagyonának. Ebben, úgy tűnik az elmondott szöveg alapján, egyet is értünk a képviselő úrral. Úgy gondolom ugyanakkor, hogy a magánosítás folyamata a privatizációs törvényt be kell hogy tartsa, nem lehet attól eltérő módon magánosítani ezt a tulajdonrészt. Ezért magam úgy gondolom, hogy a korábban levélben is jelzett, szóban is elmondott, lényegében a jelenlegi vagyon bizonyos megkülönböztető ismérvei figyelembevételével követendő eljárás a következő. A közhasznú és
