Országgyűlési napló - 2007. évi tavaszi ülésszak
2007. május 23 (75. szám) - A rehabilitációs járadékról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Lezsák Sándor): - CSIZMÁR GÁBOR szociális és munkaügyi minisztériumi államtitkár:
3268 biztosított legyen az ilyen típusú munkahelyek létrehozásához is. Rendelkezésre áll a rehabilitációs alaprész, amiről Bernáth Ildikó is kérdezett, ami szintén azt a célt szo lgálja, hogy létrejöjjenek, működjenek ilyen rehabilitációs jellegű munkahelyek. A legfontosabb két, valódi paradigmaváltás azonban az, hogy mi elsősorban arra szeretnénk koncentrálni, hogy akinek megrendült a munkavégző képessége, az a rehabilitáció útján a volt munkahelyén, ha nem is ugyanabban a munkakörben, találjon új lehetőséget. Czomba Sándorral vitatkozva, itt nem az a helyzet, hogy egy ember úgy általában elvesztette a munkavégző képességét, valamilyen százalékos mértékben, hanem éppen az a minőség i váltás most már majd a minősítési rendszerben, hogy azt vizsgálja a minősítési rendszer, hogy mi az, ami megmaradt. Mert abban 100 százalékot tud teljesíteni. Nem igaz, hogy ha valaki 67 százalékos egészségkárosodást szenvedett, akkor az 67 százalékkal k evesebb teljesítményre képes. Persze lehet, hogy a korábbi munkakörében igen, de egy másik munkakörben, amihez esetleg átképzéssel hozzásegítettük, vagy rehabilitációs szolgáltatásokkal, 100 százalékot tud teljesíteni, mert az a munkavégző képessége megmar adt, amivel azt a munkakört be tudja tölteni. Ez a dolog lényege. Azt gondolom, hogy ebben jelenthet a fokozatosan felépülő új rendszer mást, hogy nem elhozza, és egy szegregált munkahelyre viszi az illetőt, hanem, ha külön ilyen rehabilitációs munkahely k ell, az is átmeneti, mert onnan vezessen vissza az út a munkaerőpiacra, és lehetőség szerint ahhoz a munkahelyhez, ahol az illető dolgozott. A másik ez a bizonyos védett piac. Itt is paradigmaváltást szeretnénk, nem a cé lszervezeti szegregált megoldások felé menni, amikor másoktól elkülönülten, néha alibifoglalkoztatással történik a foglalkoztatás, hanem integráltan, és ha lehet, védett piacokat teremtve, nem feltétlenül védett munkahelyet, hanem piacokat kinyitva azoknak a munkáltatóknak és ezzel a munkavállalóknak is, akik ma nem jutnak lehetőséghez. Itt lehetne példákat mondani, ilyen mondjuk, a hulladékfeldolgozás, az elektronikushulladékfeldolgozás, ami tipikusan olyan terület, ami védett piacként rendelkezésre állha t. Az új, korszerű, környezettudatos gazdaságban ez folyamatosan munkahelybővítő terep lehet. Azt kell hogy mondjam, hogy abban a helyzetben, amikor Magyarországon a vállalatok 10 százaléka szakemberhiánnyal küzd, akkor azzal, hogy az Állami Foglalkoztatás i Szolgálatnál 400 ember áll majd rendelkezésre, aki kifejezetten a komplex szolgáltatással, rehabilitációs szolgáltatással lesz megbízva, ez a 400 ember képes lesz odafigyelni finom részletekre is, képes lesz összeilleszteni azokat a szakemberigényeket, a mely a munkáltatónál megjelenik, és azt az átképzési lehetőséget, amely a rehabilitáltnál fennáll. Ezeket a finomillesztéseket kell elvégezni ahhoz, hogy egyszerre tudjuk a szakemberhiány problémáját is megoldani, másfelől pedig a rehabilitációban érintett számára munkahelyet teremteni. De ez egy lépésről lépésre dolog, kétségtelen, hogy nem megy egyik napról a másikra. Ezért is van az, hogy a rendszert folyamatosan építjük fel, folyamatosan bővítjük a minősítést, a komplex szolgáltatást és így a munkahelye ket is. Több felszólalás érintette ezt a bizonyos 60 milliárd forintot, ez hogyan függ össze más forrásokkal, és ez összecsenge vagy sem a másik 60 milliárddal. Ez a 60 milliárd kifejezetten csak európai uniós forrásból és kifejezetten csak a rehabilitáci ós rendszer átalakításának fejlesztésére szolgál, egyfelől a minősítő rendszer, másfelől pedig a komplex szolgáltatási rendszer kialakítására, kiépítésére. Tehát hangsúlyozom, csak a rehabilitációt, annak is a fejlesztési igényét szolgálja ki ez a 60 milli árd a minősítési és a szolgáltatási oldalon. Természetesen ez nem érinti negatív értelemben a rehabilitációs alaprészét a Munkaerőpiaci Alapnak, az továbbra is pluszban rendelkezésre áll. Most az egész rendszer nem érinti a munkáltatók által befizetendő r ehabilitációs járulék kérdését, de erre vissza akarunk térni az adó- és járulékcsomagban, mert való igaz, azt hiszem, Czomba Sándor vagy mások említették, hogy a 152 ezer forint, amit be kell fizetni, nem igazán érdekeltség a munkáltatói oldalon. Ugyanakko r nem akarunk pluszban foglalkoztatást terhelő járuléknövekedést előidézni a munkáltatói oldalon, tehát meg kell keresni ennek egy másik, jobb megoldását. Az akadálymentesítésre pedig: a fogyatékos személyek jogairól szóló törvénynél elmondott 60 milliárd kifejezetten az akadálymentesítésre szolgál, nem keverendő össze ezzel a 60 milliárddal,
