Országgyűlési napló - 2007. évi tavaszi ülésszak
2007. május 23 (75. szám) - A rehabilitációs járadékról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Lezsák Sándor): - CSIZMÁR GÁBOR szociális és munkaügyi minisztériumi államtitkár: - ELNÖK (Lezsák Sándor):
3262 elfelejtette mellette azt mondani, hogy ebből még fizetni kell az államnak vissza, és egyébként ugyanannyit fog megkapni. (Csizmár Gábor: Nettóban is több!) Tehát ne mondjuk azt, hogy több, mert ez demagógia. Amikor a korrupcióról beszél, az szintén demagógia, mert - már elmondtam az előbb is - ez a törvény ebben a formában nem fogja ezt megoldani, ez egy más törvény dolga lenne, más hatóságok dolga lenne vag y ha itt akarja megoldani, akkor nem így kell leírni. A másik pedig az, hogy azt mondja, hogy indulatosak vagyunk meg feltételezünk, meg nem olvasunk el, meg csípőből tüzelünk, és nekimegyünk mindennek. Miből gondolja ezt, államtitkát úr? Általában az embe rek önmagukból szoktak kiindulni. Csak nem azért, mert ön csípőből lő vissza minden módosító javaslatunkat vagy minden hozzászólásunkat? Ezen is el kellene gondolkodni. Amikor azt mondja, hogy most egy új rendszer alapjait rakja le, ez rendben van, csak ál talában úgy szokás, legalábbis nálunk, vidéken, hogy ha, mondjuk, házat építünk, akkor anélkül nem kezdünk el alapozni, hogy nincsen meg a tervünk, és nem tudjuk, hogy a tetőn piros cserép lesze vagy faablakot rakunke be, vagy egyáltalán hány szoba lesz benne. Tehát ha egy új rendszert szeretne kiépíteni az államtitkár úr, akkor ezt így körvonalazni kellene, le kellene írni és azt mondani, hogy ebből a sok mindenből ez itt az első lépés, mert akkor össze tudjuk hasonlítani, és azt tudjuk mondani, hogy jó vagy rossz. Köszönöm. ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm szépen, Borsos képviselő úr. Kettő percre megadom a szót Csizmár Gábor államtitkár úrnak. CSIZMÁR GÁBOR szociális és munkaügyi minisztériumi államtitkár : Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tiszt elt Képviselő Úr! Ha a képviselő úr magára vette a kritikáimat, akkor köszönöm szépen, hogy magára vette, mert valóban önre gondoltam, amikor ezeket a kritikákat megfogalmaztam, és bármily furcsa, nem gondoltam azon ellenzéki képviselőtársaira, akik építő és együttműködő hozzászólásokat tettek. Nem mondható, hogy Bernáth Ildikóval mi állandó békében lennénk, merthogy folyamatosan, a lehető legtöbb kérdésben vitatkozunk, tegnap este is meglehetősen heves vitában voltunk, de azt kell hogy mondjam, a mai hozzá szólása ebben a témában nagyon együttműködő, nagyon építő, nagyon együttgondolkodó jellegű volt, és köszönöm szépen neki, hogy észrevette, hogy itt valami történt ezzel a törvényjavaslattal. Úgyhogy én azokkal szívesen működök együtt, akik valóban együttgo ndolkodnak, de azokkal tényleg nehéz együttműködni, akik csak összevissza lövöldöznek és feltételezésekkel élnek. Képviselő úr, számoljon utána! A bruttó 120 százalék nettóban is több mint a jelenlegi rokkantnyugdíja az illetőnek; nem 20 százalékkal, ez ké tségtelen, de nettóban is több. Ami a korrupciómentes eljárásokat illeti, ha itt nem szabályozzuk a minősítés kérdését, hogy ez egy több szempontú, több részvevős szakértői testülettel történjék, akkor hol kéne szabályozni? Hiszen erről szól a dolog, hogy más a minősítés, más a szolgáltatás, nem csak egyszerűen egy passzív ellátásról van szó. Persze, hogy minden egyes eljárásban meg kell teremteni a korrupciómentesség összes létező biztosítékát, garanciáját. Befejezésül: azt mondja, hogy egy házat az alapok tól szoktak építeni. Erről szól a történet, hogy elölről elkezdjük átépíteni az egész rokkantsági ellátást, erről szól a törvény. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Ha ezt nem így tudta kiolvasni, akkor kérem, még egyszer olv assa el. Köszönöm szépen. (16.00) ELNÖK (Lezsák Sándor) :
