Országgyűlési napló - 2007. évi tavaszi ülésszak
2007. február 20 (50. szám) - „Jövőnk esélye a gyermek” címmel politikai vita - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. HORVÁTH ÁGNES egészségügyi minisztériumi államtitkár:
324 Mik a legfontosabb feladataink? Először is az, hogy minden gyerek egyenlő eséllyel, egyenlő lehetőséggel állhasson a startvonalhoz. Ma, ha megvizsgáljuk azt, hogy a tíz év alatti gyerekek milyen arányban részesednek óvodában vagy milyen arányban részesednek napköziben, akkor azt tapasztaljuk, hogy minél szegényebb családból jön valaki, annál kisebb arányban, annál kevésbé vesz részt az óvodában és a napköziben, pedig éppen ezek lehetnének a zok az eszközök, azok az intézménytípusok, ahol több segítséget kaphatnának azoknak a családoknak a gyermekei is, akik otthonról nem hozhatnak eleget, akik nem kaphatnak elég támogatást otthonról. Az tehát a dolgunk, hogy szélesítsük az óvodáztatást lehető vé tevő eszközöket, az a dolgunk, hogy megteremtsük a feltételeit annak, hogy minden négyéves gyerek óvodába járhasson, ha a szülők ezt igénylik. (10.10) Az is dolgunk, hogy utána a gyerek ne hullhasson ki az iskolából. A legaggasztóbb jelensége ma a magya r oktatásügynek a lemorzsolódás aránya. Ma minden tizedik gyerek úgy fejezi be az iskolai tanulmányait, hogy nem szerzett lezárt végzettséget: szakképzettséget vagy középiskolai végzettséget. Az a feladatunk, hogy olyan befogadó iskolai környezetet alakíts unk ki, ahol ott tartják a gyereket, ahol bent tudják tartani a gyereket az iskolában. Az is dolgunk, hogy annak a gyereknek, aki már kihullott az iskolából ilyen vagy olyan ok miatt, rendelkezésre álljanak a második esély iskolái, az esélyteremtő iskolák, azok az intézmények, amelyek visszavezetik az oktatás fő áramába. Arról is beszélnünk kell, képviselőtársaim, hogy ma az országban több ezer olyan osztály van, ahol csak roma gyerekek tanulnak. Több ezer olyan osztály van, ahova bizony gyakran a burkolt v agy a nyílt szegregáció eszközeivel szorítják ki roma honfitársaink gyerekeit. Ez nem tűrhető és nem elviselhető egy oktatási rendszerben. Meg kell teremtenünk a jogi lehetőségeit a szegregáció visszaszorításának, és meg kell teremteni a szakmaipedagógiai feltételeit a sikeres integrációnak. Tisztelt Képviselőtársaim! Sok a feladat, sok a kihívás. Ez a néhány perc nem is volt alkalmas arra, hogy minden fontos kérdést megemlítsek. Mi abban hiszünk, hogy akkor lehetün k csak sikeresek, akkor hozhatunk létre egy esélyteremtő, jól működő oktatási rendszert, ha szövetségeseket és partnereket nyerünk meg. Ezért kezdeményezett a kormányzat nemzeti kerekasztalt az oktatási esélyegyenlőség kérdéséről, ezért hívjuk párbeszédre a politikai pártokat, a szakmai szervezeteket, a pedagógustársadalmat, mert hisszük azt, hogy közösen és együtt létre tudunk hozni egy olyan oktatási rendszert, amelyben valóban minden gyermek fontos. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiban.) EL NÖK (dr. Világosi Gábor) : Megadom a szót Horváth Ágnes államtitkár asszonynak, Egészségügyi Minisztérium. DR. HORVÁTH ÁGNES egészségügyi minisztériumi államtitkár : Tisztelt Országgyűlés! Egészségügyi reform zajlik Magyarországon, a szemléletváltás reformja . A reform közben azonban van egy réteg, akikről nem feledkezhetünk meg, ezek a gyermekek. Pont ez indította arra a kormányt, hogy a 18 éven aluli gyermekeknek ne kelljen vizitdíjat fizetni az ellátórendszer semmilyen szintjén, semmilyen körülmények között , és ugyanilyen fontosnak és prioritásnak tartottuk azt is, hogy a gyermekeket ellátók - legyen az házi gyermekorvos, gyermekkórház vagy akár egy gyermekszakrendelés - kompenzációban részesüljenek, részesülhessenek abból a többletbevételből, amely ott mar ad a szolgáltatónál. A „Közös kincsünk, a gyermek” című népegészségügyi program nagyon sok kritikával illette a gyermekegészségügyi ellátórendszert, és a kritika mellett megfogalmazott természetesen javaslatokat is. Ezek voltak azok a javaslatok, amelyeke t figyelembe vettünk az egészségügyi ellátórendszer struktúrájának átalakítása során, amikor is a súlyponti kórházakban természetesen kijelölésre kerültek a gyermekellátó osztályok, és igyekszünk megerősíteni ezt a struktúrát. Új gyermekközpontok kialakítá sa kezdődött meg. Hadd említsem csak példaként a Semmelweis Egyetem Gyermekonkológiai Centrumát; illetve 2006. október elején a kiírt struktúraátalakítási
