Országgyűlési napló - 2007. évi tavaszi ülésszak
2007. május 23 (75. szám) - A települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ÉKES JÓZSEF (Fidesz): - ELNÖK (Mandur László): - DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz):
3230 Köszönöm szépen, kép viselő úr. Két percben kért szót Ékes József, a Fidesz képviselője. Parancsoljon! ÉKES JÓZSEF (Fidesz) : Köszönöm, elnök úr, a szót. Én a hozzászólásomban tudatosan nem használtam sem Schwartz Béla nevét, sem a térségi társulásét, sem a megyei közigazgatási vezető nevét. Magam is ismerem magát a térséget, hiszen az egyik alapítója voltam a társulásnak és talán a szövetség másik lábának. Tehát ismerem a problémát, azért is voltam óvatos ebben a kérdésben. Ha viszont figyelembe vesszük azt, hogy a 28 vagy 30 t elepülésből 25 képviselőtestületi döntéssel fejezte ki akaratát, más települések pedig úgy döntöttek, hogy ha létrejön a szétválás, akkor csatlakoznak hozzá, én azt hiszem, hogy ma az önkormányzati törvényben talán a legerősebb az a döntés, amit az önkorm ányzatok képviselőtestülete hoz. Az egyben kötelező magára a polgármesterre is, az ő egyéni akaratára is. A törvény sem azt írja elő, hogy csak akkor lesz térségi társulás, ha a települések százszázalékosan csatlakoznak hozzá. Van a törvénynek egy olyan p asszusa, hogy kétharmadának legalább mindenképpen döntenie kell. Most is azt mondom, hogy az önkormányzati törvényből adódóan és a társulási törvényből adódóan is a legerősebb passzus az önkormányzatok képviselőtestületének döntése. Az hatalmazza fel a po lgármestert arra, hogy a döntést megfelelő helyen és megfelelőképpen képviselje. Ezért is mondtam, ezért vagyok óvatos, és nem kívánok senkire semmilyen negatívumot mondani, mert nem ez a cél. A cél az, hogy ha a társulásban lévő települések a döntéseiket meghozzák, és együtt kívánnak működni, és ezt a törvény lehetővé teszi, és ehhez az önkormányzati képviselőtestületek döntése megvan, akkor a törvényhozónak kell azon elgondolkodni, hogy valóban helyt ade annak a 25 településnek, amely a testületi döntés sel együtt kíván működni. Ez itt a kérdés, ez a demokrácia tulajdonképpen, nem pedig az, hogy erővel lenyomom a másikat, vagy indulatokat gerjesztek. A hozzászólásom sem ezt a stílust követte. ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, képviselő úr, köszönöm szépen. Kovács Zoltán, a Fidesz képviselője, két percben kért szót. Parancsoljon! DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz) : Tisztelt Ház! Ha igaz lenne az, amit Schwartz Béla mond, akkor nem lehetne a kistérségek 14 előterjesztett kérelméből hatot sem támogatni. Mert ot t is növekszik a költség, ott is több lesz a hivatal. Azt gondolom, hogy ha ezt az érvrendszert elfogadnánk, akkor egyáltalán létre sem lehetne hozni az országban többcélú kistérségi társulást vagy egyáltalán kistérséget, hanem egyet kellene, mert az olcsó vagy kevés pénzbe kerül. Nyilván a képviselő úr is tudja, hogy mik az alapelvek. Az egyik legfontosabb alapelv, hogy az átsorolási kérelemnél hangsúlyosan kell figyelemmel lenni az önkormányzatok szándékára. Az ominózus térségben, amiről Schwartz, illetve Ékes képviselő úr beszél, hangsúlyozottan jóval több önkormányzat kéri a kétpólusú rendszerben egy másik kistérség létrehozatalát, mint ahányan nem kérik. Itt létrejön Ajka kilenc településsel, és létrejönne Devecser város egy másik településcsoporttal. E bből az is következik, hogy ha az önkormányzati oldalról nézzük meg az önkormányzati szolgáltatásokat, az egyik pólusba, nem véletlenül, odatelepítettek jó néhány önkormányzati szolgáltatást, az okmányirodát, az építésügyi hivatalt, a gyermekjóléti szolgál tatást. E településcsoport közelében alakult meg a községekből a Leaderakciócsoport, amellyel együtt kívánnak működni. Tehát ha ezeket mind figyelembe vesszük és azt a kormányzati előterjesztést, amelyik azt mondja, hogy ellehetetlenül Ajka, akkor így még nagyon sok kistérséget ellehetetlenültnek kell tekinteni ebben az országban. Pedig nem így van. Mindegyik meg tud állni a maga lábán, ezért mondtam azt, amit mondtam, hogy ez valójában vagy presztízs, vagy politika, és nem a racionális érvek mentén került kialakításra.
