Országgyűlési napló - 2007. évi tavaszi ülésszak
2007. május 23 (75. szám) - Wu Bangguo, a kínai országos népi gyűlés állandó bizottsága elnökének és delegációjának köszöntése - A Sport XXI. nemzeti sportstratégiáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Mandur László): - BERNÁTH ILDIKÓ (Fidesz): - ELNÖK (Mandur László): - BÓKAY ENDRE (MSZP):
3213 A sport és az egészségügy kapcsolatáról nagyon sokan elmondták, h ogy az egyén felelős a saját egészségéért, ezért szükség van arra, hogy sportoljon, a mozgás elősegíti a gyógyulást, illetve a megelőzésben is rendkívül nagy szerepe van. A magam részéről az anyagból egyetlenegy adatot idéznék. Ez úgy szól, hogy ha ma a ma gyar felnőtt népességnek mindössze 16 százaléka sportol - kisebbnagyobb intenzitással, ezt tegyük hozzá , és ha ezt 24 százalékra emelnék fel, akkor 6 milliárd forint megtakarítást eredményezne a táppénzek esetében. És csak a táppénzekről van szó, sem a gyógyszert, sem a kórházi ellátásokat, sem mást nem vettek számításba. Azt hiszem, hogy ez az egy összeg is rendkívül jelentős. Arról beszéltünk, hogy nagyon jó lenne, ha a sportra az éves költségvetés 1 százalékát fordítanánk. Ez 8 milliárd forint lenne. Azt tudom mondani, hogy ha ez megtörténik, akkor a 8 milliárdnak így majdnem megvan a fedezete. A másik a sport társadalmi szerepe. Ismert előttünk, hogy közösségteremtő, akár nemzettudatteremtő a sport, hiszen egyegy bajnokság, egyegy olimpiai bajnoksá g során a nemzet erről beszél, összetartja, a nemzettudatot erősíti nemcsak Magyarországon, hanem a világon szinte mindenütt. Én azért kiemelném belőle az esélyegyenlőséget. Egyik képviselőtársam említette, nem emlékszem rá pontosan, hogy mit mondott, hogy kevésbé vagy nem eléggé szolgálja. Szerintem igenis szolgálja, mert olyan területen vagyok képviselő, ahol nagyon sok, a társadalom peremére szorult fiatal él, és szinte az egyetlen, amivel a társadalomba be tudjuk vonni őket, amivel a normákat, az együtt élés normáit megtanulják, itt akár a versenyre, a sikerre és kudarcra egyaránt gondolok, az a sporttevékenység, amit számukra szervezünk. Ezen keresztül tudják megtanulni, elsajátítani, és ezen a módon tudnak beilleszkedni a társadalomba. Gondoljuk végig, hogy ezeknek a gyerekeknek szinte az életükben ez az első sikerélmény. Tehát a magam részéről ezt a fajta sporthatást nem hagynám ki. Az anyagban szerepel is, hangsúlyosabbá is tenném, és nyilván itt több területnek kell összefogni, hogy ez eredményesebb l egyen. A harmadik dolog, amiről szeretnék szólni, a gazdaság szerepe a sporton belül. Itt meg kell különböztetnünk a közvetlenül a sporthoz kapcsolódó gyártásokat, eszközöket, egyebeket, és meg kell különböztetnünk azt a közvetett formát, amikor áttételese n a turisztikáról, a rekreációról, wellnessszolgáltatásokról volt szó. Magyarországnak mindkét esetben nagyon jó esélyei vannak. Ismert előttünk, hogy gyógyfürdőink, termálvizeink idevonzzák más országokból a turistákat, a rekreációs célú felhasználás ren dkívül eredményes és sikeres, s további tartalékai is vannak az országnak. Ezt mindenképpen ki kell használnunk. A másik, amikor magukat a gyártókat vesszük figyelembe. Tudjuk, hogy ma a világ megváltozott. Míg 1970ben a fejlett országokban a nemzeti össz termék 70 százaléka közvetlenül az ipari és egyéb termelési ágazatokból származott, és a szolgáltatások mindössze 30 százalékban részesedtek ebből, addig mára ez az arány megfordult, és ma a szolgáltatások a nemzeti össztermék 70 százalékát biztosítják. Ez en szolgáltatások között egyre nagyobb szerepet, egyre nagyobb helyet foglal el maga a sport és a sporthoz kötődő tevékenységek. Az anyagból, amiről most tárgyalunk, idézek néhány számot: 350 milliárd forintot állítanak elő azok a cé gek, amelyek a sporteszközök, sportszerek gyártásával foglalkoznak, tehát ehhez közvetlenül kötődő tevékenységet folytatnak. Ők 2,1 milliárd társasági adót fizetnek be, 60 milliárd áfát és hozzávetőlegesen 10 milliárd személyi jövedelemadót fizetnek be az állami központi költségvetésbe. (12.10) Tehát ez egy nagyon nagy összeg, és ez még a fejlődés elején áll, hiszen Magyarországon közel sem olyan fejlettek ezek az ipari termelések, mint a tőlünk nyugatabbra lévő országokban látjuk. A munkahelyek számát teki ntve is 25 ezer főt foglalkoztatnak ezek a vállalkozások, és számítások szerint közvetlenül a sportban foglalkoztatottak száma pedig 23 ezer fő. Feltehetően a közeljövőben ezek is bővülni fognak, és gyakorlatilag a nemzetgazdaság termelékenységéből vélemén yünk szerint pozitívan fogják kivenni a részüket.
