Országgyűlési napló - 2007. évi tavaszi ülésszak
2007. május 23 (75. szám) - A Sport XXI. nemzeti sportstratégiáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - IVANICS FERENC (Fidesz):
3208 ebben lehetnének po litikai áthallások is, hogy utoljára 2002ben voltunk a csúcson, de ez a mai vita nyilván nem erről szól. Azt gondolom, érdekes jelzés ez a sporttal kapcsolatosan. Amikor arról beszélünk, hogy mit kellene Magyarországon tennünk a sport ügyében, akkor, hála istennek, nagyon jól láthatóan teljes egyetértésben vagyunk, teljes egyetértésben tudunk dolgozni, hiszen mindenki tudja a jelentőségét, mindenki tudja a fontosságát annak, hogy mit is jelent a sport. A Fidesz letett négy olyan javaslatot az asztalra, ame lynek révén előbbre tudunk jutni. Gyakorlatilag három olyan pont van, amely az infrastruktúrafejlesztésre is fordítható vagy afelé lehet gondolkodni. Ilyen a stadionfelújítás, ilyen az adókedvezmények vagy akár a költségvetésben az 1 százalék biztosítása. Nyilván nem közvetlenül csak erre megy, de mégis, azt hiszem, hogy ez egy fontos témakör. Miért is? Azért, mert egyre kevesebb a tér, ahol sportolunk. Hála istennek, sokan beszéltek már erről, sok helyen megszólaltak ez ügyben, de úgy hiszem, hogy vannak olyan dolgok, amiket figyelembe kellene vennünk. Amikor körbenézünk, akkor azt látjuk, hogy régebben sokkal több sportolásra alkalmas tér volt, gondoljunk az uszodákra - uszodaépítésről is volt szó korábban. Amikor Magyarországon néhány évtizeddel ezelőtt még vízbőségben éltünk, akkor majdnem minden településen voltak tavak, folyóvizek, ahol a gyerekek sokkal többet tudtak játszani, és eleve már gyerekkorukban megszokták, hogy víz partján élnek. Ma el kell menni több kilométert ahhoz, hogy vízbe kerülhessen ek, úszhassanak egy kicsit. Ilyen például az az anyagban található szám is, ami árulkodóan mondja azt, hogy a magyar kistérségek 25 százalékában nincs uszoda, és ennél még sokkal nagyobb arányban vannak olyanok, ahol nem fedett uszoda van. Tehát úgy hiszem , hogy ez egy fontos tényező lenne. Oda kellene figyelnünk arra, hogy megőrizhessük a tereket. Amikor valaki elmegy a Kerepesi útra, látja azt a gyönyörű plázát épülni - de vajon mennyivel szebb volt ott a zöldterület? Sok mindent lehetett volna azzal csin álni, sok mindent el lehetett volna érni. De sok városban vannak olyan pályák, amelyeket a jelenlegi finanszírozási helyzet mellett nem tudnak fenntartani, de ugyanakkor ott vannak zöldterületként. Én azt szeretném javasolni, hogy az elkövetkezendő időszak ban - akár a cselekvési program kapcsán - érdemes lenne átgondolni azt, hogy ezeket a területeket ne vehessék el a sporttól. Milyen jogi szabályozást lehet arra találni, hogy a városok ne áldozzák be anyagi megfontolásból ezeket a területeket, hogy azok a szervezetek, amelyek rendelkeznek ezzel a területtel, tudjanak valamit kezdeni ezekkel a zöldfelületekkel? Úgy hiszem, hogy ez nagyon sokat jelentene olyan szempontból, ha már korlátozottak a lehetőségeink az új infrastruktúra építésében, akkor tegyünk ann yit, hogy ami megvolt régebben, azt megőrizzük vagy megőrizhessük magunknak. A másik fontos gondolatkör, amit itt szeretnék megemlíteni, az a gondolkodásmód. Egy kicsit hadd vitatkozzam a miniszter asszonnyal! Az előbb azt említette ilyen megengedőleg, hog y ha nem is mindennap mozognak, én azt szeretném, ha egy kicsit változtatnánk, mozogjunk mindennap! Innen is sugározzuk azt... (Dr. Lamperth Mónika: Először egy héten kétszer! Először ezt csináljuk!) A fokozatossággal semmi bajom, csak amikor sportstratégi áról beszélünk, akkor legalább rajtunk látsszék, hogy mi azt akarjuk, hogy mindennap sportoljanak az emberek. Aztán majd nyilván egyre jobban és jobban bele kell jönni. De ezért fontos az, amit úgy hiszem, a sport 2007es javaslat mond, hogy mindennapos te stnevelésre szoktatni a gyermekeket, illetve azt a mozgásigényt, amely megvan bennük teljesen természetesen, azt nem elvenni, hanem megtartani a lehetőségét, hogy az iskolapadból néha felpattanjanak és kimozoghassák magukat. Ne vegyük tőlük el ezt, hanem t artsuk meg! De ilyen szempontból, azt gondolom, az egyetértés teljes lehet, és mehetünk előre. (11.50) Van egy olyan javaslatom is, a miniszter asszony itt az előbb a felszólalásában megemlítette, hogy kinek milyen sú lya volt Cardiffban. Ezzel kapcsolatban felmerült bennem egy ötlet - itt néhány embert megkérdeztem, nyilván ezt át lehet gondolni , korábban, amikor iskolába, oktatási intézménybe járt az ember, akkor többször volt olyan, hogy a tanulás elején, mondjuk, egyetem
