Országgyűlési napló - 2007. évi tavaszi ülésszak
2007. május 23 (75. szám) - A Sport XXI. nemzeti sportstratégiáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - BÁNKI ERIK, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
3183 az országgyűlési határozat minél nagyobb támogatottságú elfogadását. Azt gondoljuk, hogy a magyar sport szerepe a társadalom életében, a magyar sport szerepe Magyarország nemzetközi megítélésében olyan kiemelkedő fontosságú, amelynek támogatása meg kell hogy nyilvánuljon egy középtávú stratégia konszenzusos elfogadásában. Ahogy már arról Páva Zoltán képviselő úr is beszélt, a magyar sport jelenlegi helyzete mindenképpen arra int bennünket, hogy mielőbb komoly lépéseket tegyünk meg annak érdekében, hogy a korábbi presztízs, a sport parlamenti támogatottsága a lehető legmagas abb szinten valósuljon meg. Hiszen látjuk, hogy aggasztó jelek mutatkoznak ma a magyar társadalomban. Annak ellenére, hogy a sport - ahogy azt már korábban említettem - a nemzetgazdaság nettó befizetője, úgy gondoljuk, hogy a mai költségvetési támogatási s zintje nem olyan magas mértékű, mint azt egyébként ez a szakterület megérdemelné. (9.50) Azt gondoljuk, hogy ennek a jelenlegi költségvetési szintnek a folyamatos emelése lehetőséget ad arra, hogy mind az infrastrukturális beruházások terén meglévő hiányos ságok, mind a diáksport, a versenysport és a szabadidősport támogatása a jelenleginél jóval magasabb szinten realizálódhassék. Az a tény, hogy ma a gyermekek egészségi állapota az európai uniós országok szintjéhez viszonyítva jóval rosszabb Magyarországon, az, hogy ma a gyermekek mindössze 9 százaléka sportol versenyszerűen, az, hogy a gyermekek a tanórákon, a sportórákon általában ahelyett, hogy a sport szeretetét mutatnák be, igyekeznek felmentést kérni a testnevelésórák alól, azt jelzi, hogy azért valami nincs rendben ezen a téren. Nagyon komoly felelőssége van minden magyar politikusnak abban, hogy együtt gondolkodva, együttműködve a magyar testnevelőkkel, együttműködve a magyar közép- és felsőoktatás szintjével, megtegyünk mindent annak érdekében, hogy a gyermekek már a lehető legkisebb korban megszeressék a sportot, és életük szerves részeként tekintsenek arra. Éppen ezért fontosnak tartjuk azt, hogy a mindennapos testnevelés visszaállításra kerüljön, azok a sporttörvényben megfogalmazott célok, amelyek 2000ben közös döntéssel születhettek meg, a nemzeti sportstratégia elfogadását követő években újra a korábbi szintre álljanak, azaz legyen az általános iskolákban mindennapos testnevelés. A Magyar Testnevelő Tanárok Országos Egyesületének van egy koncepc iója, amelyet még 1999. március 13án hirdettek meg - „összefogás az ifjúság egészségéért, edzettségéért” , amelyben leírták javaslatukat: az 14. évfolyamok közötti szakaszokban öt óra, az 58. évfolyamokon négy óra, a 912. évfolyamokon pedig legalább h árom óra testnevelés legyen hetente. Ez, ahogy mondtam, a 2000es sporttörvényben rögzítésre került, de sajnálatos módon a közoktatási törvény 2003. évi módosítása során ezek a célok redukálódtak, és mára sajnos a mindennapos testnevelés ezen a szinten nem tud megvalósulni. A miniszter asszony is az expozéjában kifejtette, és Páva Zoltán a kormánypárti képviselők vezérszónoklatában elmondta, a kormány is hajlik arra, hogy a rendszeres testedzés, a mindennapos testnevelés lehetőségét megteremtse a közoktatás ban, mi ehhez mindenképpen partnerek kívánunk lenni a következő időszakban. Nagyon fontosnak tartjuk azt, hogy a sportlétesítmények jelenlegi színvonala, az az infrastrukturális háttér, amivel ma Magyarország rendelkezik, mielőbb komoly fejlesztésre kerülj ön. Ahogy azt a bizottsági ülésen elhangzott véleményekben is már rögzítettük, elfogadhatatlannak tartjuk azt, hogy továbbra is az 5500 általános iskolából 600 olyan iskola van, amelynek nincs tornaterme, tehát gyakorlatilag nem tud helyet biztosítani a mi ndennapi testmozgás, testnevelés számára, illetve az is elfogadhatatlan, hogy a kistérségek mintegy egynegyedében van csupán fedett uszoda, így a gyermekeknek nincs lehetőségük arra, hogy már kiskorban megtanuljanak úszni, esetleg a versenyszintig eljussan ak az úszás terén. Magyarországnak olyan hagyományai vannak az úszósportban és a vízilabdasportban, amelyek mindenképpen komoly alapot képeznek arra, hogy ezen a téren is a közeljövőben előrelépjünk, és hathatós eredményeket tudjunk produkálni. Nagyon elke serítő a jelenlegi egészségi állapota a diákoknak és a fiataloknak. Azt gondoljuk, hogy fontos lenne a folyamatos értékelése és vizsgálata a gyermekeknek, és minden évben sort kéne
