Országgyűlési napló - 2007. évi tavaszi ülésszak
2007. május 22 (74. szám) - A műsorterjesztés és a digitális átállás szabályairól szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Mandur László): - MÉCS IMRE (MSZP):
3168 Köszönöm szépen. ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, képviselő ú r. Felszólalásra jelentkezett Mécs Imre, az MSZP képviselője. Parancsoljon, képviselő úr! MÉCS IMRE (MSZP) : Tisztelt Ház! Tisztelt Elnök Úr! Rendkívül fontos lépést teszünk meg, és úgy gondolom, nem győzzük ezt eléggé hangsúlyozni. Hadd mondjak el egy péld át. Szigligeten van egy nádfedeles parasztházam 40 éve, és az alkotóházból fel szoktak jönni oda íróbarátok, Göncz Árpádtól Esterházy Péterig nagyon sokan, és mindegyiknek feladtam egy tesztkérdést - rengeteg volt a filosz, a filozopter köztük , hogy miér t volt előbb a bronzkorszak, mint a vaskorszak. Tízből, húszból egy, ha meg tudta válaszolni - Esterházy Péter meg tudta válaszolni , hogy a réz olvadáspontja jóval alacsonyabb, mint a vasé, ezért egyszerű tűzön megolvadt, és ez egy korábbi kultúrát jelen t. Az egész kultúra erre épült, erre a technológiai tényre. Tehát mindig meg kell nézni a technológiát, mert csak úgy tudjuk megérteni és alapozni a dolgokat. Így a digitális technológia alapjait is meg kell nézni, hiszen erre tanított a tanítómesterem, Si monyi Károly professzor úr, aki A fizika kultúrtörténetét is írta, és aki integratíven azt mondta, hogy nincsenek külön humani órák, nincs külön reáltudomány, nincs külön matematika, fizika, elektronika és így tovább, egy hatalmas ismeretelmélet van, és az on belül egyegy részt művelünk, de mindenhez értenünk kell, és tudnunk kell. Most hadd mondjam el azt, hogy a digitális technikának köszönhető mindez. A digitális technika azt jelenti, hogy számjegyekké alakítunk át minden paramétert, utána a számjegyeket visszük át impulzusok formájában, majd visszaalakítjuk. Ez így nagyon egyszerűen hangzik, de bizony 5060 év kellett, míg eljutottunk oda, hogy a műholdakon keresztül forgalmazni tudunk, míg mobiltelefont tudunk használni. Ezek mindmind impulzusokkal és kódmodulációval működnek. Szeretném megemlíteni egy kiváló villamosmérnök, Alec Harley Reeves nevét, aki 1937ben, 35 éves korában létrehozta korszakalkotó találmányát, a pulzuskódmodulációt. Ez akkoriban a fantazmagóriák világába tartozott, semmi realitá sa nem volt. Akkor még csak elektroncsövek álltak rendelkezésre, és egy ilyen pulzuskódmodulációs berendezéshez 400500 elektroncső kellett volna. Ne felejtsük el, hogy nem sokkal később kezdték építeni az első nagy számítógépet, az ENIACot, amely 18 eze r elektroncsövet tartalmazott, 30 tonna volt a súlya, és egy kisvárosnyi elektromos energiát fogyasztott el. Gondoljuk meg, hogy ma ennek a tudása egy kis mikrocsipben van benne, amely adott esetben a karóránkban vagy a mobiltelefonunkban van. Tehát óriá si fejlődés indult meg, de voltak olyan zseniális emberek, akik anélkül, hogy lett volna valami realitása a dolognak - ilyen volt Reeves is, aki utána egyébként részt vett hazája katonai erőfeszítéseiben is, illetve a németfrancia háború idején a francia radar kidolgozásában segített. A digitális technika fejlődése lassan haladt. Először elektroncsöveket használtunk, utána 1947ben a Bell Laboratóriumban három amerikai tudós, Brattain, Bardeen és Shockley - az ő neve a legismertebb - feltalálta a tranziszt ort, amiért Nobeldíjat kaptak 1956ban, és lassan elkezdett fejlődni a tranzisztoros világ. Először germánium, majd szilícium alapú tranzisztorok jelentek meg. Nem sokkal később megindult a mikroelektronika fejlesztése, fejlődése. Az első tranzisztoros sz ámítógép 1961ben jelent meg, amely már hasonlított a mai gépekhez. Az első integrált áramkörök 196265 között jelentek meg, például a Texas Instruments TTLtechnológiájával. Ezeket már én is megismerhettem, és magam is szerény módon részt vehettem ebben a fejlődésben és digitális fejlesztésben, hiszen '66ban digitális osztóra kaptam szabadalmat, '67ben televíziós jelsorozatok digitális előállítására. Ez annyira megelőzte a korát, hogy csak jó húsz év múlva került sor ennek a használatára, amikor már közh ellyé vált, és letelt a húszéves szabadalmi oltalom; '69ben a digitális impulzusgenerátor, amely nagyon sok tudományos laboratóriumban működött.
