Országgyűlési napló - 2007. évi tavaszi ülésszak
2007. május 22 (74. szám) - Egyes foglalkoztatási jogviszonyokat szabályozó törvények munka- és pihenőidőre vonatkozó rendelkezéseinek módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - CSIZMÁR GÁBOR szociális és munkaügyi minisztériumi államtitkár: - ELNÖK (dr. Áder János): - CSIZMÁR GÁBOR szociális és munkaügyi minisztériumi államtitkár:
3126 Azt pedig, képviselő asszony, kikérem magamnak, a kormányom nevében is, és visszautasítom azt az analógiát, amit ön a 2001es törvénymódosításuk és ezen törvénymódosítási javaslat közé húzott. Ha a képviselő asszony annyira büszke arra a cselédtörvényre, akkor az elmúlt hat esztendőben miért nem nyújtotta be a törvényhozásba, hogy lássuk már, hogy önöknek tényleg az a véleményük, amit 2001ben csináltak? Merthogy 2002ben, amikor ez a koalíció a kormányrúdhoz lépett, első dolga volt a cselédtörvény rossz rendelkezéseit módosítani. Mondok hármat csak úgy példaként. Abban a bizonyos 2001es cselédtörvényben, amit maguk fogadtak el, a szakszervezetekkel nem is tárgyalva, például megszüntették a szakszervezetek kollektívs zerződéskötési jogát, és az üzemi tanácsokra bízták a kollektívszerződéskötést. (Bernáth Ildikó: Ez nem igaz!) (21.20) Hat év után itt a szakszervezet mellett érvelni ezek után finoman szólva is képmutatás. (Bernáth Ildikó: Az üzemi tanács nem érdekképvi selet?) Kettő: elvették a két pihenőnapot a munkavállalóktól, nem biztosítva számukra a vasárnap szentségét. Három: elvették a szakszervezeti tisztségviselők munkaidőkedvezményét és az azzal kapcsolatos pénzügyi megváltás intézményét. Most csak három lény eges elemet mondtam egyébként abból, amit maguk csináltak. Ha annyira büszkék rá, a képviselő asszony nyújtsa be ezeket a törvénymódosítási javaslatokat (Bernáth Ildikó: Majd ha kormányon leszünk, megtesszük!) , akkor beszélgessen majd Borsik János elnök úr ral, és majd meghallgatjuk együtt, hogy mi lesz erről Borsik úr véleménye és az összes többi szakszervezetnek. Úgyhogy felháborítónak tartom, amit itt analógiaként előadott, egyszerűen nem felel meg a valóságnak, de egyébiránt még egyszer arra szeretném bi ztatni, hogy nyújtsa be ezt a 2001es törvényjavaslatot még egyszer, és büszkélkedjenek vele a munkavállalók előtt (Bernáth Ildikó: Volt mért büszkének lenni rá!) , majd meglátjuk, hogy milyen fogadtatást kapnak. Abban pedig, amit a szabadságmegváltással ka pcsolatosan mondott, tényszerűen nincs igaza abból a szempontból, hogy munkahelyváltáskor lehetőség van a szabadságmegváltásra; csak ebben az egy esetben van lehetőség. Egyébiránt az Alkotmánybíróság által alkotmányos alapjogként tisztelt és a magyar alkot mány által is alapjogként tisztelt pihenés kérdésében valóban nem nagyon van mód itt kompromisszumra, hogy pénzzel megváltható lenne. Ékes József képviselő úrnak szeretném mondani, hogy az a kívánsága, hogy várjunk egy hetet, a Ház jelenlegi munkarendi elő rejelzése szerint érvényesülni fog, hiszen a következő héten nem tárgyalja a Ház a törvényjavaslatot. Az pedig, hogy sérül a parlamenti demokrácia amiatt, hogy az Országos Érdekegyeztető Tanácsban megállapodnak - szerintem nem sérül. Ezt figyelembe lehet v enni, meg lehet nem figyelembe venni, ez mindenkinek a politikai, szakmai és más típusú ízlését jelenti, szabadon dönt az Országgyűlés a törvényjavaslatok tárgyában. Ha az Országos Érdekegyeztető Tanácsban született megállapodást figyelembe akarja venni, a kkor akár bizottsági módosító indítványokkal befogadja, vagy akár bármelyik képviselő által beadott módosító indítványokkal befogadja. Ha meg nem akarja figyelembe venni a tisztelt Ház az OÉTmegállapodást, akkor meg majd nem fogja figyelembe venni. Ez nem sérti a parlamenti demokráciát, de örülök neki, hogy ön is azon az állásponton van, hogy várjuk be, hogy mire jut, jute egyáltalán kompromisszumra az Országos Érdekegyeztető Tanács. Magam sem tartom helyesnek, hogy sűrűn változik a munka törvénykönyve. M ind a két idei módosítást alkotmánybírósági döntések befolyásolták, magunk biztosan nem két külön szakaszban hoztuk volna ide, ha nem szorított volna a határidő. A 30. §t is említette a képviselő úr, hogy azzal is vita van. Ezzel nem tudom, hogy milyen vi ta van, mert nincs 30 paragrafus a törvényben, mindössze 13 paragrafusból áll, tehát azért gondolom, hogy itt valami félreértés lehet. (Ékes József: Akkor ön mondta rosszul, államtitkár úr!)
