Országgyűlési napló - 2007. évi tavaszi ülésszak
2007. május 22 (74. szám) - Egyes foglalkoztatási jogviszonyokat szabályozó törvények munka- és pihenőidőre vonatkozó rendelkezéseinek módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. VAS JÁNOS (MDF):
3118 munkával töltött időt a munkavállaló pihenéssel töltheti. E három feltétel együttes teljesülése esetén beszélhetünk készenléti munkakörről. A törvényjavaslat egyértelműen kimondja, hogy az ügyelet a heti mérték tekintetében munkaidőnek tekintendő. Mint már említettem, az Európai Bíróság vonatkozó ítéletei egészségügyi esetek kapcsán születtek. Ezért a jelen javaslat az egészségügyi ágazat részére felhatalmazást ad a munka törvénykönyvétől való eltérés lehetőségére. Az egészségügyi dolgozók maximális heti munkaideje a nem készenléti jellegű munkakörökben heti 60 óra, ügyelet esetén 72 óra lehet. Az európai irányelv fő szabálya, hogy a munkavállalók napi pihenőidejének legalább 11 órának kell lennie. Ett ől kollektív szerződés esetén lehet eltérni, illetve olyan munkahelyeken, ahol folyamatos munkavégzésre van szükség, például kórházakban. Az egészségügyi, valamint a közoktatási ágazatban eltérést kell engedélyezni a munka törvénykönyve által meghatározott ügyelet fogalmától és díjazásától. Ugyanis míg a munka törvénykönyve hatálya alá tartozó munkaköröknél eshetőleges az ügyelet alatti munkavégzés, a fent említett két ágazatban biztosan munkavégzés történik az ügyeleti idő alatt, például az orvos beteget k ezel, vagy a közoktatásban a tanár biztosan munkát fog végezni a tanulmányi kirándulás alatt. Valóban, a legnagyobb vitát a 8. § váltotta ki. Nekem is részem volt ebben a vitában, hiszen részt vettem az OÉT plenáris ülésén pénteken. Ezt a munkavállalói old al valóban nem támogatta, de kompromisszumként elhangzott, hogy a törvényjavaslat tárgyalása során esetleg ez még módosulhat. Ez a paragrafus azt szabályozza, hogy a munkáltató, ha olyan szakember igénye merül fel, ami nem pótolható megfelelő időben a munk aerőpiacról, a munkavállalóval külön szerződésben megállapodhat a rendkívüli munkavégzés lehetőségéről. Azonban ez csak előre, legfeljebb egy év időtartamra köthető meg, és további feltétel, hogy a munkáltatónak be kell jelentenie a munkaerőigényét az álla mi foglalkoztatási szervnél, és ha az állásközvetítés 30 napon belül eredménytelen, csak akkor köthető meg ez a megállapodás. Ez véleményünk szerint egy rugalmas megoldás, ugyanakkor garanciákat is jelent a munkavállalók számára, hiszen megállapodásban rög zítik a felek az akaratukat. Üdvözöljük például, hogy a magyar munkajog több vonatkozásban felülmúlja az egyes uniós tagállamok hasonló jogszabályait, rugalmasabb lehetőséget jelentenek mind a munkavállalók, mind pedig a munkáltatók számára. Itt például ar ra gondolok, hogy a három hónapos munkaidőkeret az Unióban négy hónap. A különmegállapodások lehetősége pedig azért jó, mert nem lehet törvényi szinten minden munkavállalóra szabályt alkotni. Ugyanakkor a munkáltató felé egy féket állí t be, nem lehet a munkavállalóra rákényszeríteni a túlmunkát. A garanciák tehát véleményünk szerint megvannak, ugyanakkor a túl merev szabályozás nem kedvezne sem a munkavállalóknak, sem pedig a munkáltatóknak. Összességében tehát a törvényjavaslat célja, hogy az uniós jogszabályokkal harmonizáló, egyszerre jogszerű és rugalmas szabályozást hozzon létre. Ez teremti meg az összhangot a magyar jog és az Európai Bíróság ítéletei között. A Szabad Demokraták Szövetségének frakciója támogatja a törvénymódosítást, és azt elfogadásra javasolja. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti oldalon.) ELNÖK (dr. Áder János) : Megadom a szót Vas János képviselő úrnak, az MDF vezérszónokának; utána majd Ékes József képviselő úr következik. DR. VAS JÁNOS ( MDF) : Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az ügyeletre vonatkozó szabályozás felülvizsgálata azért is különösen sürgető, mert az Alkotmánybíróság a 72/2006. számú alkotmánybírósági határozatával al kotmányellenesnek ítélte az egészségügyi ügyelettel összefüggő szabályozás módját, ezért a közalkalmazotti jogállásról szóló
