Országgyűlési napló - 2007. évi tavaszi ülésszak
2007. május 22 (74. szám) - Egyes foglalkoztatási jogviszonyokat szabályozó törvények munka- és pihenőidőre vonatkozó rendelkezéseinek módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - GEBERLE ERZSÉBET (SZDSZ):
3116 A készenlétben egyáltalán nem biztos, hogy munkát kell végezni. A készenlét azt jelent i, hogy nem a munkahelyen, nem a munkáltató által kijelölt helyen, hanem esetleg otthon áll készenlétben valaki arra az esetre, ha valamilyen előre nem látott, nem ütemezhető munkát kell végeznie. Visszatérve arra a szakaszra, ami arra a bizonyos önkéntese n végzett munkára vonatkozik, arra hadd hívjam fel az államtitkár úr figyelmét, hogy van a munka törvénykönyvének néhány olyan szabálya, amelyek eltérést nem engednek. Ez idáig a munkaidő maximumára vonatkozó szabályok is ilyenek voltak. Hadd hívjam fel a figyelmét arra vagy emlékeztessem arra, nem olyan nagyon régen, talán egy hónappal ezelőtt zárult le a munka törvénykönyvének talán most már a hatvanadik módosítása, amiben éppen arról volt szó, hogy a szabadságok kiadását hogyan kell megoldani. Mi akkor t ettünk egy olyan javaslatot, hogy azt a szabadságot, amit a dolgozó nem tud kivenni, mert például munkahelyet vált, vagy haláleset történik, bármi történhet, ami lehetővé kell hogy tegye, hogy kifizessék részére a ki nem vett szabadságot. Akkor arra hivatk oztak, hogy ez alkotmányos jogot sért, mert a dolgozó pihenőidejét nem lehet pénzzel megváltani. Most tessék már nekem megmondani, hogy ez az új szabály, amit behoznak a munka törvénykönyvébe, nem zavarja a dolgozó pihenőidejét?! Nem vesz el abból az időbő l, amit a pihenéssel kellene eltöltenie? Ez teljesen rendben van? Arról nem is beszélve, hogy határozott időre, egy évre lehet megkötni ezt a bizonyos megállapodást. De azt nem szabályozza a törvény, hogy ezt hányszor lehet megkötni. Akár éveken át megtört énhet, és ez azt jelenti, hogy éveken át folyamatosan évente 25 százalékkal túlléphetik a heti maximális munkaidő keretét. Ez mennyiben védi a munkavállaló helyzetét? Mennyiben lehet egyáltalán önkéntesnek tekinteni egy ilyen megállapodást? Arról sem szól a törvényjavaslat, hogy ezt mikor kell aláírnia. Már rögtön akkor, amikor munkába áll? Odatolják az orra elé, hogy akkor ezt tessék itt aláírni, és innentől kezdve magasabb óraszámban önként fog dolgozni? Vagy pedig valami más eljárás lesz? A törvényjavasl atból ez nem derül ki, államtitkár úr. Összefoglalva: ennek a törvényjavaslatnak véleményem szerint ez a legnagyobb hibája, ez a legnagyobb problémát okozó szabályozása, hogy nem teszi egyértelművé, hogy a munkavállaló érdekeit milyen garanciális szabályok kal lehet megvédeni. Ez a törvényjavaslat ezt így, ahogy ide beterjesztette a kormány, nem tükrözi. Lehet, hogy ez volt az önök szándéka, csak ez ebből a törvényjavaslatból nem derül ki. Ezért várjuk, hogy mondjuk, az Országos Érdekegyeztető Tanácsban a vé gén milyen megállapodás születik. Annál is inkább, mert Borsik úr arról tájékoztatott bennünket, hogy a problémát elmondták a május elsejei sörsátorban a miniszterelnöknek, aki ígéretet tett arra, hogy ezt a szabályt be sem nyújtják a parlamentnek. Benyújt ották. Ha benyújtották, akkor változtassanak rajta, mert biztos vagyok abban, hogy az én ez irányú módosító javaslataimat, illetve a képviselőtársaimmal együtt benyújtott módosító javaslatainkat nem fogják támogatni. Akkor nyújtsák be a szocialista képvise lők, a kormány pedig támogassa azokat. Köszönöm a figyelmüket. (Szórványos taps az ellenzéki oldalon.) ELNÖK (dr. Áder János) : Kis késleltetett taps. Hatásszünet. Újabb vezérszónok. Geberle Erzsébet következik, az SZDSZ vezérszónoka. Képviselő asszony, öné a szó; önt majd Vas János követi, az MDFtől. GEBERLE ERZSÉBET (SZDSZ) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Így múlik el a világ dicsősége, mondhatnám ezt Bernáth Ildikó képviselőtársam felszólalása után, ami két ségtelenül szellemes volt, és az elején nagyon figyelemfelkeltő, ami azt mutatja, hogy képviselő asszony időt és fáradságot nem kímélt arra, hogy utánanézzen ezeknek a történeteknek, de gondolom, államtitkár úr erre majd részletesen ki fog térni válaszában . Engedjék meg, hogy én most magáról az előttünk fekvő törvényjavaslatról szóljak néhány szót. A törvényjavaslat az Európai Parlament és a Tanács 2003/88. irányelve és több európai bírósági ítélet, valamint az Alkotmánybíróság 72/2006. számú határozata ala pján született. Az Európai
