Országgyűlési napló - 2007. évi tavaszi ülésszak
2007. május 22 (74. szám) - A szak- és felnőttképzést érintő reformprogram végrehajtásához szükséges törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - TÓTH FERENC, az oktatási és tudományos bizottság kisebbségi véleményének ismertetője:
3090 törvényeknek az együ ttes tárgyalása azért is célszerű, mivel ez nagymértékben elősegíti azt, hogy összehangoljuk a fent nevezett törvényeket. Tisztelt Képviselőtársaim! A törvénymódosítás fő célja a költségtakarékosabb és - a kormány törekvéséből adódóan - a piachoz igazodó s zakképzés kialakítása. Lehete hatékonyabb képzést folytatni, gyakran tesszük fel a kérdést. Igen, de csak akkor, ha ezt megértik azok, akik a képzésben részt vesznek, azaz a potenciális munkavállalók és a potenciális munkaadók is. Lehete nagyobb pazarlás ról szólni, mint amikor már a képzés ideje alatt felismeri a tanuló, hogy ő majd más szakterületen kíván munkát vállalni, mint amilyen területen jelenleg a tanulmányait folytatja, a végzést követően pedig jobb esetben egy újabb képzésre iratkozik be, hogy megváltozott pályaválasztási célját elérje? Azt azonban ez esetben sem mondhatjuk, hogy így kárba veszett az oktatók munkája, illetve a tanulmányt folytatónak a szorgalma és tevékenysége, hiszen nagyon sok olyan ismeret és blokk van, amely a másik szakmára való felkészülés tekintetében felhasználható. Ellenben azt kijelenthetjük, hogy ebben az esetben nem volt hatékony a képzés megtérülése. A felelős pálya- és munkavállalás nemcsak az egyén számára jó és hatékony, hanem a társadalom számára is. A javuló fog lalkoztatásért sokat tehetnek a képző intézmények és a fenntartók is azáltal, hogy olyan képzési szerkezeteket és profilokat alakítanak ki, amelyeknek szakképzési profiljai igazodnak a munkaerőigényekhez, ehhez azonban pontos pályakövetésre, munkaerőpiaci felmérésre van szükség. Nyilván nagyon sokat tehetnek ezért az intézmények. A szakképzési törvény módosítása arra is irányul, hogy a speciális szakiskolák mellett a készségfejlesztő speciális szakiskolákra, valamint a felzárkóztató oktatásra is kiterjessz e a részszakképzés megszerzésének lehetőségét. A közoktatást érintő módosítás kiterjed a szakképzés céljaira is. A szakképzési támogatás felhasználhatóságának új területét nyitja meg a törvénymódosítás azzal, hogy a szakmai, elméleti és gyakorlati tantárgy akat oktató tanárok, szakoktatók és gyakorlati oktatók akkreditált továbbképzéséhez a fejlesztési támogatás 5 százaléka felhasználható. Az alaprész központi keretéből a módosítással 4 százalék felhasználható lesz a kétszintű érettségi vizsgát lebonyolító v izsgaközpontok informatikai fejlesztésére is. Mindezek a módosítások elősegítik azt, hogy az alaptörvények jobban összecsiszolódjanak és jobban szolgálják napjaink oktatási rendszerét. A parlament oktatási és tudományos bizottsága 13 igen szavazattal, 6 ne m ellenében és 1 tartózkodás mellett általános vitára alkalmasnak tartotta a beterjesztett törvényt. Kérem képviselőtársaimat, hogy módosító javaslatainkkal jobbítsuk a beterjesztett javaslatot, hogy így még alkalmasabbá válhasson a piacorientált képzésre. Köszönöm a figyelmüket. (Szórványos taps az MSZP soraiban.) ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : A kisebbségi vélemény ismertetésére megadom a szót Tóth Ferenc képviselő úrnak. TÓTH FERENC , az oktatási és tudományos bizottság kisebbségi véleményé nek ismertetője : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! A szakképzési és a felnőttképzési törvények módosítására benyújtott javaslattal szemben az oktatási és tudományos bizottság kisebbsége részéről számos ellenvetés fo galmazódott meg. Ezek közül egypár: A kormány a közoktatási törvényjavaslattal létrehozná a regionális szakképzési fejlesztési bizottságokat a régióban folyó szakképzés irányainak és beiskolázási arányainak kidolgozására, ők diktálnák a régió szakképzé si politikáját, végeznék az önkormányzati és nem önkormányzati szakképzés összehangolását, a fejlesztési források elosztását. A bizottság tagjait a kormány nevezné meg, így akarja elérni, hogy a döntően jobboldali vezetésű megyék ne szólhassanak bele a sza kképzéspolitikába, illetőleg annak finanszírozásába. A regionális szakképzési fejlesztési bizottságot a kormány függetlenítené a megyéktől, amelyeknek a szerepét, felelősségét és feladatait kétharmados törvény írja le. (18.30)
