Országgyűlési napló - 2007. évi tavaszi ülésszak
2007. május 22 (74. szám) - A szak- és felnőttképzést érintő reformprogram végrehajtásához szükséges törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - RÓZSA ENDRE, a foglalkoztatási és munkaügyi bizottság előadója:
3087 Felnőttképzési Tanács, az Országos Érdekegyeztető Tanács, az Országos Közoktatáspolitikai Tanács, valamint a gazdasági kamarák. Mindezek alapján tisztelettel kérem az Országgyűlést, hogy a kormány által benyújtott törvényjavaslatot vitassa meg és fogadja el. Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Most a bizottsági álláspontok és az ott megfogalmazódott kise bbségi vélemények ismertetésére kerül sor, a napirendi ajánlás szerint 55 perces időkeretben. A foglalkoztatási és munkaügyi bizottság ülésén kisebbségi vélemény is megfogalmazódott. Először megadom a szót Rózsa Endre képviselő úrnak, a bizottság előadójá nak, aki a többségi álláspontot ismerteti. RÓZSA ENDRE , a foglalkoztatási és munkaügyi bizottság előadója : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Képviselőtársaim! A parlament foglalkoztatási és munkaügyi bizottsága 2007. május 14ei ülésén megtárgyal ta a szakképzést és felnőttképzést érintő reformprogram végrehajtásához szükséges törvények módosításáról szóló T/2939. számú törvényjavaslatot. A törvénymódosítás kiterjed a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény módosítására, a felnőttképzésről szó ló 2001. évi CX. törvény módosítására, a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. törvény módosítására. Mivel a módosítás több esetben a közoktatási törvényben és a felsőoktatási törvényben is szabályozot t különböző jogszabályokhoz egyetemesen kapcsolódik, ezért a tisztelt Ház elé terjesztett törvénymódosításról kijelenthetjük azt, hogy széles körű hatást gyakorol a magyar oktatási rendszerre. Bizottságunk, funkciójából adódóan fokozott figyelmet fordít ar ra, hogy a törvénymódosítások pozitív hatást gyakoroljanak a munka világára. A törvénymódosítás fő célja a regionális munkaerőpiaci igényekhez igazodó, keresletvezérelt szakképzés kialakításához szükséges intézményfejlesztési jogszabály megteremtése. Ehhe z sok segítséget adhat az újonnan megvalósítandó pályakövetési rendszer, amely egyaránt kötelezettséggel látja el a képzésből kikerült tanulót és az oktatást végző anyaintézményt. Azonban a pályakövetési rendszer bevezetése mellett továbbra is nagy feladat hárul majd a térségekben működő munkaügyi központokra és munkaügyi kirendeltségekre. A szakképzési reformprogram része az új térségi integrációs szakképző központok létrehozása, amelyek egységbe foglalják a szakképzésben részt vevő intézményeket. A törvén y lehetővé teszi, hogy a térségi integrációs szakképző központok pályázzanak az Új Magyarország fejlesztési terv társadalmi megújulási operatív programjaira, a társadalmi infrastruktúra operatív programjaira is. A fenti pályázatok keretén belül a tiszkek a z alábbi célokra pályázhatnak: az intézmények szervezeti átalakítására, szakképzésük fejlesztésére, intézményük infrastrukturális fejlesztésére. A szakképzési alaptörvény hetedik része az értelmező rendelkezésekbe 11 új, szakképzésben már eddig is alkalmaz ott fogalom pontosítását végzi el. A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló törvény rendelkezése értelmében a fejlesztési támogatás a szakképző intézményekben ma is felhasználható a tárgyi feltételek fejlesztésére, valam int a fejlesztésből adódóan megvásárolt eszközök közvetlen működési és működtetési kiadásaira. A jelenlegi törvénymódosítás azonban tovább szélesíti a felhasználási lehetőségeket. Gondolunk itt a felsőfokú szakképzésnek adódó 15 százalékra, a központi alap képzésből 5 százalék részesülhet a felsőfokú szakképzést folytató felsőfokú oktatási intézmények tekintetében. Mindezek az intézkedések azt eredményezik, hogy a felosztható keretet több területen tudják felhasználni. Azonban mindenképpen logikusan ki kell azt fejteni, hogy amennyiben tudomásul vesszük azt, hogy a felsőfokú szakképzésre a munkaerőpiacnak szüksége van, akkor ennek a területnek is a szakképzési
