Országgyűlési napló - 2007. évi tavaszi ülésszak
2007. május 22 (74. szám) - A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - ALMÁSSY KORNÉL, az MDF képviselőcsoportja részéről:
3067 rögtön az a kérdés felmer ül, hogy vajon 2010ig lehetőség lesze arra, hogy ez a fajta megnövekedett igény - mert szerintem megnövekedett igényről lesz szó, a becslések szerint 2022 ezer új férőhely kell hogy létesüljön - kielégítésére vajon lesze lehetőségük az önkormányzatokna k. Lesze erre lehetőség külön az Új Magyarország fejlesztési tervben? Azt gondolom, hogy erre célzottabb programokat kellene bemutatnia a kormányzatnak. Jó lenne, ha ebben a tekintetben a gazdasági tárcával, illetve a miniszterelnökkel is egyeztetne az ok tatási tárca, illetve erre biztosítékokat kapnánk, mert ez különben egy jó dolog, csak egyelőre nem látjuk a garanciákat, és nem látjuk azt, hogy a finanszírozás hogyan fog megoldódni. A törvény szabályozza a napközis és tanulószobai foglalkozások szervezé sét, illetve azt, hogy más intézményekből is lehet gyakorlatilag egy adott iskolában napközibe vagy tanulószobai foglalkozásra átvinni gyermekeket. Én azt gondolom, hogy ez egy életszerűtlen megoldás. (16.40) Gyakorlatilag itt arról van szó, hogy beviszem reggel egy iskolába a gyermekemet, majd lehet, hogy egészen más helyre megyek érte. Ez nem biztos, hogy jó a gyermeknek, azt gondolom, ez sem szerencsés. Aztán folyamatosan érződik a törvény több paragrafusában - és ki kell mondanom, nem tudok jobb szót ha sználni - gyakorlatilag az elmúlt évek folyamatos vitái kapcsán, hogy az egyházi fenntartású oktatási intézmények és a minisztérium között folyamatosan folyik a vita a kiegészítő normatívák odaítéléséről. Gyakorlatilag itt is arról van szó, hogy egyrészt k ötelezik arra, hogy az adott feladatellátásnak megfelelően felvehető maximális tanulólétszám 25 százalékát a nem állami, nem helyi önkormányzati iskoláknak, tehát az alapítványi és egyházi fenntartású iskoláknak is fel kell venni. Azt gondolom - egyetértek itt is az előttem felszólalóval , az egyházi intézmények igen sok feladatot vállalnak el, és ezt nem büntetni, hanem támogatni kellene. Az egyházi intézmények maguktól is tudják azt, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeket támogatni és felkarol ni kell. Nem kell erre külön passzus, ennek egy restriktív gondolatmenete van, ezt semmiképpen sem tartjuk jónak. Még egy dologra hadd térjek rá az egyházi intézmények kapcsán, mert ez idetartozik. Gyakorlatilag a helyi önkormányzat nem adhatja át a fennta rtói jogot egyházi vagy alapítványi fenntartónak, mert így az egyházi kiegészítő támogatást ki kell fizetnie, illetve nem vehető igénybe ez a kiegészítő normatíva; ez szerintem teljesen diszkriminatív. Az, hogy négy évig nem vehető igénybe - beszélünk itt szegregációról, meg beszélünk sok mindenről , pont azt a lehetőséget, azt az egyetlenegy kiskaput is, ami még létezne, megvonja a kistelepülésektől, hogy egyházi vagy alapítványi fenntartónak átadják az intézményeket. A szakképzés feladatainak ellátásáról néhány szót. A regionális szervezéssel egyetértünk, a szakképzésszervezési társulás szerintem jó dolog. Persze, itt megint felvetődik az a kérdés, amit mi oly sokat feszegettünk az oktatási programunkban is, hogy vajon akkor a térségi integrált szakképző központokkal mi lesz, ez vajon nem annak a kikerülése vagy ez a pont annak a beismerése, hogy a tiszkek nem biztos, hogy jól látják el a feladatukat. Nekünk folyamatosan az a véleményünk, hogy a tiszkek párhuzamosságot okoznak a rendszerben, és pontosan a zt a pazarlását mutatják az oktatási rendszernek, amit egyébként sokan szoktunk hangsúlyozni kormánypárti és ellenzéki oldalról is. Azt gondolom, ez a szakképzésszervezési társulás jó dolog, de kérdés, hogy mi lesz a tiszkekkel. Pozitív az is - és ennek ö rülök , hogy a fővárosban a fővárosi önkormányzatok, a kerületi önkormányzatok létrehozhatnak szakképzésszervezési társulásokat Pest megyével és Pest megyei városokkal közösen. Ez azt a problémát próbálja orvosolni, amit jól látunk most a budapesti iskol a, szakiskolabezárások kapcsán, hogy egész egyszerűen Budapest nem tudja ellátni a feladatokat, hiszen a budapesti szakképző intézményekbe nagyonnagyon komoly arányban Pest megyéből, sőt nemcsak Pest megyéből, hanem BácsKiskun megyéből és egyéb KözépM agyarországhoz közel álló régiókból is érkeznek tanulók. Ezt a kérdést, úgy látom, a törvény ebben a tekintetben próbálja egy kicsit orvosolni, illetve lehetőséget adni ennek az orvoslására.