Országgyűlési napló - 2007. évi tavaszi ülésszak
2007. május 22 (74. szám) - A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor):
3049 feladat, és a feltételekről, tehát a pénzügyi finanszírozásról pedig nem szól, nagyon bájos módon szóba sem hozza ezt a kérdést. Innentől kezdve úgy gondoljuk, hogy nem jó a törvényj avaslat, mert ha abból indulna ki a törvényjavaslat, hogy a közoktatás állami közfeladat, amelyet az állampolgároknak, a gyerekeknek ingyenesen biztosít a Magyar Köztársaság az adófizetők pénzén, és ennek mint kötelező feladatnak konkrét végrehajtója a tel epülési önkormányzat, akkor úgy gondolom, hogy a 18 éves tankötelezettség mentén egyszerűbben és érthetőbben lenne megfogalmazható mindaz a feladat, amely a közoktatás tárgykörébe tartozik. Hogy a lényegét említsem, mi tartozik tehát a tárgykörébe? A gyere k óvodáskorú, iskoláskorú, szakképzési korú és középiskolás korú tanítása, nevelése, oktatása tartozik ide, és az ehhez szükséges pénzügyi feltételekről is, mint a szervezéstudományban ez nyilvánvaló, gondoskodni kellene. Engedjenek meg még egy személyes m egjegyzést, amelyet szintén a bizottsági ülésen magam is előadtam, hogy ki kit szponzorál. Amíg az állami közoktatásban a Magyar Köztársaság kormánya, költségvetése 50 százalék köré züllesztette a finanszírozást, és mind az önkormányzatokra bízza e fontos költségek beszerzését helyi adókból, úgy gondoljuk, hogy nincsenek helyén a dolgok. (15.10) Állami közoktatásról van szó, úgy gondoljuk, a Magyar Köztársaság költségvetésének, a parlamentnek ezekről a forintokról gondoskodni illik. Ha mé g megengednek egy személyes példát, a bizottsági ülésen is elmondtam: minden szarvasi kisvárosi gyerek költségeihez, közoktatási költségeihez évente 200 ezer forint/fő összeget kell a helyi önkormányzatnak helyi adóból beszedni. És ez a törvény ezt megint elhallgatja, szemérmesen, de úgy gondolom, most már nem tartható módon. Nos, úgy gondolom, helyre kellene tenni ezt a kérdést, mert a közoktatás sok tekintetben azért szegényes, és hibái is azért vannak, mert nincs megfelelő forrás mellette. Tudvalevő a Ma gyar Köztársaság költségvetésének helyzete, nem mondja ki ez a törvény a konkrét restrikciót, a pénzkivonást, de úgy gondolom, az, amivel nagyon sokat foglalkozik, a szervezettel, a szervezeti átalakítással, túlzás, és mindannak irányába hat, hogy kimondvakimondatlanul ismételten forrást kíván elvonni a közoktatásból, a gyerekektől, a neveléstől és az oktatástól. Mélyen tisztelt Hölgyeim és Uraim! Azzal próbálom csak véleményünket alátámasztani, hogy a kistérségi iskolarendszer átszervezése és erőltetése a rról szól, hogy kevesebbe kerül a közoktatás, és az önkormányzatok kevesebbet panaszkodjanak a hiányaikat illetően. Erről szól ez a kérdés. Nyilvánvaló, ha a Magyar Köztársaság kormánya és a költségvetés meghatározná az egy gyerekre eső közoktatási költség et, akkor eldöntenék az önkormányzatok, hogy társulásban vagy maguk oldják meg ezt a feladatot - és ez az igazi önkormányzás. Mélyen tisztelt Hölgyeim és Uraim! Úgy gondolom, hogy szakmai kérdésekről kevés tekintetben beszél ez a törvényjavaslat. Tudni kel l azt, hogy vége a frontális oktatásnak, nagyon fontos lenne a kompetencia típusú, az inkluzív oktatás, a kéttanítós modell és sok egyéb más, amelyről úgy gondolom - hozzá nem értő , fontos lenne, hogy szabályozzuk. Ugyanakkor ez a törvényjavaslat ismétel ten behozza azokat a régi anomáliákat, hogy szakmai feladatokat meghatározunk, és nem gondoskodik a kormány a hozzá szükséges forintokról, hanem minden más szervezeti átalakítással kívánja ezt a szükséges feladatot, mint például snis gyerekek gondozását é s egyéb más nevelési kérdéseket… - a szükséges forintok nélkül az oktatási intézmények nyakába varrja. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) Ezért 6 nem szavazat mellett nem támogattuk a törvényjavaslatot tárgyalásra. Köszönöm szépen . (Taps az ellenzéki padsorokban.) ELNÖK (Lezsák Sándor) :
