Országgyűlési napló - 2007. évi tavaszi ülésszak
2007. május 22 (74. szám) - A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - KORMOS DÉNES, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
3031 megállapodásnak a keretét, amennyiben a f eltételekben és a feltételek vállalásában meg tudunk állapodni, célszerű végiggondolni, és megnézni, milyen módon tudjuk kiterjeszteni a nem állami fenntartású felsőfokú intézmények irányában. A minőség egyik legfontosabb letéteményese a felsőoktatásban az igen jól felkészült, képzett szakember, professzor. Valóban sok vita volt arról, hogyan és milyen módon lehet figyelembe venni az oktatókat, hogy valóban a támogatások számításánál egy felsőoktatási intézményben vehető figyelembe az állami támogatások szá mításánál egy oktató és kutató. Felvetődik ezzel kapcsolatban sok probléma, hiszen az egyetemek, főiskolák egy meghatározott hálózatot alkotnak, és nem mindenütt tudják megfelelően megteremteni a szükséges feltételeket, és adott esetben néhány képzés, ami az adott területen élők számára fontos, nem kerülhet és ne kerüljön veszélybe adott esetben egy ilyen korlátozás esetében. Úgy gondolom, hogy a korábbi szabályozás és a jelenlegi törvényi szabályozás között megtalálható egy olyan tisztes kompromisszum, ame llyel mindazok az igények, amelyek adott esetben ellenzéki oldalról is felvetődnek, kezelhetők. De valójában azt a lehetőséget és azt a nagyon fontos részét a felsőoktatásnak, hogy a professzorok valódi szellemi műhelyeket tudjanak működtetni a felsőoktatá sban, valódi hallgatói találkozások legyenek az előadásokon és azon túl is, és adott esetben a korszerű informatikai eszközök vívmányát ne abban érvényesítsük, hogy adott esetben egy neves professzor előadását videokazettán kell megnézni a diákoknak, hanem ennél többre is legyen lehetőség… - tehát nyilvánvalóan ennek a vizsgálata nagyon lényeges és nagyon fontos dolog. Mi fontosnak tartjuk azt is, ha akkreditálásra kerül egyegy képzési forma, akkor annak az ellenőrzése, folyamatos figyelemmel kísérése a Ma gyar Akkreditációs Bizottság részéről fontos, ne csak nyolcévenként kelljen ezzel foglalkozni, hanem egész folyamatában gyakorlatilag ennek a tartalmi, minőségi értékelése megtörténjen. A felsőoktatási információs rendszer egy megfelelő, naprakész hátteret is biztosít ahhoz, hogy ezeket a folyamatokat, a felsőoktatásban lévő folyamatokat nyomon tudjuk követni. Egy nagyon lényeges kérdés, és az országos képzési keretrendszer kidolgozásában egy fontos európai uniós elvárás, hogy az egész életen át tartó tanul áshoz kapcsolódó feltételekben a felsőoktatás megfelelően tudjon részt venni. Éppen ezért fontosnak és lényegesnek tartjuk, hiszen ez a követelmény európai szinten is, hazánkban is egyre inkább érvényesül, hogy a rugalmas tanulási útvonalak az oktatás és k épzés különböző rendszerei és szintjei között átjárás szempontjából meglegyenek, és fontos az is, hogy mindazokat a képzési formákat, amelyek befejezetlen képzést adnak, a későbbi képzések beszámíthatóságában, illetve a munkahelyi és munkaerőpiacon szerzet t tapasztalatok, munkatapasztalatok figyelembevétele is megjelenjen, és egységes módon tudjon bekapcsolódni a felsőoktatás az egész életen át tartó tanulás folyamatába. Lényegesnek és fontosnak tartjuk azt is, amit nagyon sokféleképpen lehet értelmezni, ho gy a felsőoktatási intézmények egy megfelelő hálózati rendszert alkossanak Magyarországon, szabadon hozzanak létre társulásokat, az átalakulási folyamatok megfelelően történjenek meg. Azt is látnunk kell azonban, és tapasztaljuk, akár szűkebb pátriámban, a hol én élek, BorsodAbaújZemplén megyében is, hogy azoknak a diákoknak a száma, akik a megyénkben helyezkednek el, és a Miskolci Egyetemen végeztek, lényegesen nagyobb, mint azoké, akik adott esetben a fővárosban és más helyen tanulnak, és ott fejezik be a tanulmányaikat. Éppen ezért nagyon lényeges, hogy egy megfelelő koncentráció mellett a felsőoktatás területi, térségi lefedettsége mindenképpen legyen meg, hiszen nem csak az oktatáshoz és képzéshez való hozzáférés szempontjából lényeges kérdés ez, hisze n akár gazdaságfejlesztési és területfejlesztési szempontból egy adott térség humánerőpotenciálja, innovációs mutatói a megfelelő felsőfokú háttér nélkül nagyon nehezen képzelhetők el. Tehát amikor ezeket az integrációs folyamatokat nézzük, akkor - ennek az előnyeit és lehetőségeit figyelembe véve - valóban erre a kérdésre is megfelelő hangsúllyal és megfelelő figyelemmel kell lennünk.
