Országgyűlési napló - 2007. évi tavaszi ülésszak
2007. február 19 (49. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - DR. KONDOROSI FERENC igazságügyi és rendészeti minisztériumi államtitkár: - ELNÖK (Lezsák Sándor): - ERDŐS NORBERT (Fidesz):
304 Megadom a szót Kondorosi Ferenc úrnak, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium államtitkárának. DR. KONDOROSI FERENC igazságügyi és rendészeti minisztériumi államtitkár : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Azért is mere k válaszolni az ön által felvetett kérdésre, mert ismerem a kanizsai kórház sorsát, és nem titkos tárgyalásokon, de magam is találkoztam több orvossal, noha nem a mi tárcánk portfóliója ez az ügy. Ami a kórháztörvényt illeti, a célja: megbízható, minőségi szolgáltatást nyújtó és a nyilvánosság által ellenőrzött, valódi biztosítási elven működő egészségügyi rendszer megteremtése, továbbá az intézmények működésének átláthatóvá, ellenőrizhetővé és számon kérhetővé válásának biztosítása. Az egészségügyi ellátór endszer fejlesztéséről szóló törvény a nagykanizsai városi kórházat kiemelt súlyponti kórházként határozza meg. A Nyugatdunántúli Regionális Egészségügyi Tanácsban a kórházra vonatkozó miniszteri javaslatot elutasították, ugyanakkor érdemi döntés nem szül etett a törvényben meghatározott kapacitások felosztásáról. Ennek ismeretében a kórház főigazgatója az intézmény tényleges szerkezetének kialakítása érdekében javaslatot küldött a minisztériumba azzal, hogy amennyiben lehetőség van rá, a döntések meghozata lakor ezeket vegyék figyelembe. Főigazgató úr szerint a miniszteri javaslat, a csökkentett kapacitással történő üzemelés a kórház osztályainak többsége esetében elfogadható. A jövőben a kórháztörvény értelmében 360 garantált aktív ágyon folyna betegellátás . Meg kell jegyezni, hogy 2006ban ez a kórház 72,9 százalékos ágykihasználással működött, az országos ágykihasználtság ennél jóval magasabb volt. A gyermekgyógyászat, a fülorrgégészet, az urológia ágykihasználtsága az országos kihasználtságnál jóval ala csonyabb volt. A tényekhez az is hozzátartozik, hogy a közelben Zalaegerszegen, Keszthelyen és Hévízen is működik kórház. Zala megyében összesen 251gyel, azaz 5 százalékkal csökken az ágyak száma, tehát az úgynevezett szakmacsoportok aktív ágyainak csökke nése minimális, és Nagykanizsa, illetve vonzáskörzete esetében semmiféle betegállás nem tekinthető veszélyeztetettnek. Kérem, hogy legyen kedves átgondolni ezeket a tényeket. Köszönöm a figyelmüket. ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Szintén napirend utáni felszólalásra jelentkezett Erdős Norbert képviselő úr, Fidesz, “Mire várhatnak a 85 méter feletti városok és kistelepülések a belvízrendezés kapcsán?” címmel. Megadom a szót ötperces időkeretben. Öné a szó, képviselő ú r. ERDŐS NORBERT (Fidesz) : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! A kormány egészen egyedi, mármár abszurditásba hajló mélyrepülésének egyik legszemléletesebb példája az ár- és belvízkárok enyhítése körül kialakult hely zet. Elnézve a kormányzat kárenyhítéssel kapcsolatos munkáját és a felépített kommunikációs stratégiát, nem túlzás azt állítani, hogy a mai Magyarországon már semmin sem szabad meglepődni, így azon sem, hogy egyetlen centiméter, azaz egyetlen centiméter eg ész településeket zárhat el a belterületi belvízkárok enyhítésére elkülönített másfél milliárdos kerettől. Önkéntelenül is eszembe jut erről az a film, ahol egy angol falucska lakói heroikus munka árán emelték magasabbra a falu határában emelkedő hegyet, a mikor azt a statisztikusok dombbá akarták minősíteni. A bel- és árvíz által fokozottan veszélyeztetett Békés megye települései is megdöbbenéssel olvasták a költségvetési törvény belvízrendezéssel foglalkozó 5. számú mellékletét. Ebből kiderül, hogy 2007be n csak azok a Békés, Csongrád és JászNagykunSzolnok megyei városok pályázhatnak belterületi belvízrendezésre, amelyek tengerszint feletti magassága nem haladja meg a 85 métert. Nem egy település van Békés megyében, amely csupán centiméterekkel lépi túl e zt a
