Országgyűlési napló - 2007. évi tavaszi ülésszak
2007. május 22 (74. szám) - A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - DR. HILLER ISTVÁN oktatási és kulturális miniszter, a napirendi pont előadója:
3020 a legjelentősebb verseny, a XXI. század legjelentősebb versenye a tudásért és az információ megszerzéséért folyó verseny, ennek legink ább szabályozott terepe pedig a világ felsőoktatása - csakis a magas színvonalú teljesítményt alapul vevő intézmények, képzések, ilyen értelemben a tudásszolgáltatás teremti meg a jövőt. Minden törekvésünk, a jelen felsőoktatási törvénymódosításnak is mind en egyes része és összefüggésében egésze ezt a célt, a magyar felsőoktatás színvonalának emelését szolgálja, egy mennyiségcentrikus gondolkodásmódról egy minőségcentrikus, színvonalközpontú gondolkodásmód megszületését és továbbvitelét segíti elő. Az intéz mények fejlesztési tervei alapján megválasztott teljesítménymutatók és azok teljesítése a támogatás és az értékelés objektív alapjait teremtik meg, a rendszeres önértékelések, külső ellenőrzések pedig a döntések, az esetleges szankciók megalapozottságát bi ztosítják. Itt szeretném elmondani, hogy az előbb említett két szám, tehát a 2007es költségvetési év 214 milliárdos felsőoktatási költségvetési főszáma és a 2010es majdani, de már itt betervezett 241 milliárdos költségvetési felsőoktatási főszáma nem jel enti azt, hogy az egyes felsőoktatási intézmények majdani tervezhető költségvetése automatikusan, megkülönböztetés nélkül, egyfajta uniformizált módon hasonló arányban növekszik; nem erről van szó. Arról van szó, hogy a költségvetés, tehát az állami szerep vállalás a felsőoktatás finanszírozásában az előbb elmondott arányban nő, megteremtve ezzel a lehetőséget a felsőoktatás fokozottabb finanszírozására az állami részről, azonban teljesítményszempontok és teljesítménymutatók alapján történik meg az egyes int ézmények finanszírozása és annak tervezése. Lesz tehát olyan felsőoktatási intézmény, igen tisztelt hölgyeim és uraim, amely teljesítménye alapján akár nagyobb mértékben kaphat, nyerhet el állami támogatást, mint az előbb említett két főszám közötti arány, és lesz, amely elmaradó teljesítménye miatt ezt az arányt nem fogja követni. Ellene vagyok az uniformizálásnak, ellene vagyok e tekintetben is a fűnyíróelvnek, teljesítmény alapján igenis legyenek olyan intézmények, amelyek a rendelkezésre álló költségvet ési támogatás növekményéből nagyobb részt, mások pedig - szintén egy más jellegű teljesítmény alapján - kisebb támogatási részben részesüljenek. Ezzel kapcsolatos véleményüket, kritikájukat vagy támogató elképzeléseiket a vita egészében várjuk, és én magam is figyelemmel fogom kísérni. Őszintén szeretném, ha egyetértés lenne a Magyar Országgyűlés parlamenti pártjai és frakciói között a tekintetben, hogy a magyar felsőoktatás, e tekintetben a magyar oktatás egy meghatározó területe számára a jövő a színvonal ban, a minőségben, annak emelésében és az olyan intézkedésekben álljon, amelyek ezt a célt elősegítik. Hasonlóan jelentős visszhangot kiváltó rész a felsőoktatási törvénymódosításban - hétköznapi szóhasználattal élve - az úgynevezett intercityoktatók fogl alkoztatása, e tekintetben szigorítást javasol a törvénymódosítás. Itt jegyzem meg, hogy a törvénymódosításban szereplő egyes lényeges kérdések a korábbiakban a Felsőoktatási Kerekasztal ülésein megvitatásra kerültek, ezen részeket a Felsőoktatási Kerekasz tal minden tagja, résztvevője vagy döntő többsége támogatja. (12.50) Jelen esetben az intercityoktatók foglalkoztatása esetében a szigorítást a Rektori Konferencia, illetve a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája kezdeményezte, a kezdeményezésse l egyetértve terjesztem a Magyar Országgyűlés elé. A felsőoktatás minősége az oktatóhallgató, mestertanítvány kapcsolatra épül. Ez a munkakörök halmozásával az elmúlt időszakban sérült. A minőség védelmében és a színvonal emelése céljából indokolt, hogy ezt a kérdést áttekintsük. A javaslat alapján az oktató és a tudományos kutató az akkreditáció során, hasonlóan az állami támogatások számításához, egy felsőoktatási intézményben vehető figyelembe. Természetesen a javaslat semmi módon nem szól bele az egye temi autonómia rendszerébe. A törvényjavaslat nem tiltja sem a többes alkalmazást, sem a munkavállalást, de a minősítés és a finanszírozás szempontjából csak az egy munkahelyen történő alkalmazást honorálja. Ez azt jelenti, hogy a tudományos normatíva eset ében, illetve az akkreditáció esetében egy oktató, egy minősített oktató
