Országgyűlési napló - 2007. évi tavaszi ülésszak
2007. május 22 (74. szám) - A menedékjogról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - PETTKÓ ANDRÁS, a MDF képviselőcsoportja részéről:
3017 Ezzel kapcsolatban a vonatkozó közösségi irányelv azt a követelményt fogalmazza meg a tagállamokkal szemben, így hazánkkal szemben is, hogy a kiegészítő védelemben részesített személyek részére az elismert menekültek jogállását megközelítő státust biztosít sanak. A tárgyalt javaslat ennek megfelelően, a menekült jogállásának meghatározásánál alkalmazott megoldáshoz hasonlóan, nem sorolja fel az oltalmazott jogait és kötelezettségeit, hanem rögzíti, hogy az oltalmazottat, ha törvény vagy kormányrendelet kifej ezetten eltérően nem rendelkezik, a menekült jogai illetik meg, kötelezettségei terhelik. A javaslat - a befogadási irányelv rendelkezéseivel és terminológiájával összhangban - meghatározza az elismerést kérő számára biztosítandó ellátások és támogatások k örét. A befogadási feltételek biztosítására vonatkozó szabályok megállapítása során a javaslat a rászorultság elvét mint vezérelvet követi végig a törvényjavaslatban, ezzel a Magyar Demokrata Fórum teljes mértékben egyetért. Az elismerést kérő csak akkor j ogosult a befogadás egyes feltételeire, ha az azok biztosításhoz szükséges anyagi eszközökkel nem rendelkezik. A javaslat számos, az elismerést kérő személyek jogainak érvényesülését biztosítani hivatott garanciális szabályt állapított meg. Szem előtt tart ja a kiszolgáltatott személy, így különösen a kiskorú, a kísérő nélküli kiskorú, az idős, fogyatékkal élő személy, a várandós nő, a kiskorú gyermeket egyedül nevelő szülő, valamint a kínzást, a nemi erőszakot vagy a pszichikai, fizikai vagy szexuális erősz ak más súlyos formáját elszenvedett személy sajátos szükségleteiből fakadó, különleges bánásmód iránti igényeit. A törvényjavaslat, a hatályos törvény hiányosságát kiküszöbölve, a menekültügyi eljárás általános szabályainak meghatározását követően eltérő s zabályokat állapít meg a menekültként vagy oltalmazottként elismerésre irányuló eljárásra, valamint a menedékeskénti elismerésre irányuló eljárásra. Ez a különbségtétel a közösségi joggal összhangban, a menekülők tömeges beáramlása esetén egyszerűsített el járás lefolytatását teszi lehetővé Magyarországon. A törvényjavaslat jelentősen rövidíti a jogorvoslati határidőket. Ennek keretében a javaslat a menekültügyi eljárás ellen hozott, nem érdemi döntésekkel szemben rövid, 3 napos határidőn belül teszi lehetőv é a jogorvoslatot, melynek elbírálása 8 napon belül, nem peres eljárásban történik. Ugyancsak az eljárás gyorsításának céljáról rendelkezik a javaslat úgy, hogy a Nemzetbiztonsági Hivatal szakhatósági eljárásának időtartama az ügyintézés határidejébe beszá mít. Az elmúlt évek jogalkalmazási tapasztalataira is figyelemmel annak érdekében, hogy a menekültügyi hatóság határozatának bírósági felülvizsgálata hatékony jogorvoslatként működhessen, a javaslat a Fővárosi Bíróság peres eljárásának határidejét a jelenl egi 30 napról 60 napra növeli. A javaslat az elismert menekültek jogállása felülvizsgálatának jelenlegi szabályain nem változtat, az oltalmazottak esetében azonban előírja a legalább ötévenkénti kötelező felülvizsgálatot. Kibővülnek az elismerés visszavoná sának esetkörei, és részletes szabályozást nyer az elismerés visszavonására irányuló eljárás is. Összegzésképpen azt tudom mondani a tisztelt Háznak, hogy a hazai menekültügyi joganyag felülvizsgálatát, valamint ennek nyomán új törvény megalkotását elsődle gesen az európai uniós tagságból eredő kötelezettségeknek való megfelelés tette szükségessé. Emellett az elmúlt évek jogalkalmazási tapasztalatai is szükségessé tettek bizonyos módosításokat. Tisztelt Képviselőtársaim! Néhány hiányosságra szeretném felhívn i a Magyar Demokrata Fórum képviselőjeként az előterjesztő és a tisztelt Ház figyelmét. Az első: a hatályos törvénytől eltérően, a törvényjavaslat nem tér ki a menekültekkel kapcsolatos orvosi, egészségügyi, higiéniás követelményekre. A törvény nem írja el ő, hogy a menedéket kérő az egészségügyi hatóság elrendelésére köteles magát alávetni egészségügyi szűrésnek; az egészségügyről szóló törvény alapján sürgős szükség esetén elrendelés hiányában is gyógykezelésnek, jogszabályban kötelezően előírt, valamint a z
