Országgyűlési napló - 2007. évi tavaszi ülésszak
2007. február 19 (49. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (Lezsák Sándor): - KÉKKŐI ZOLTÁN JÓZSEF (Fidesz):
301 pénzbüntetés és a törvényjavaslatban szereplő többi joghátrány végrehajtásának nem akadálya, hogy a határozatot kibocsátó európai tagállam elévülési szabályai a büntethetőség tekintetében eltérnek a magyar szabályoktól. Ennek indoka, hogy a magyar Btk.nak a büntethetőség elévülésére vonatkozó szabályait az eljáró magyar bíróság a külföldi bíróság által kibocsátott határozat végrehajtásának átvételénél alkalmazni köteles, ami azonban nem felel meg az Európai Unió tagállamai között kial akítandó kölcsönös bizalom elvének. Ez a módosítás azzal a következménnyel jár, hogy a külföldi határozat még akkor is végrehajtható Magyarországon, ha a büntető törvénykönyv az elévülést az érintett bűncselekmény tekintetében rövidebb időtartamban határoz za meg, mint a külföldi büntetőtörvény. A határozat végrehajtását azonban meg kell tagadni, ha a magyar törvények szerint a büntetést olyan régen szabták ki, hogy az már elévült, tehát egy roppant fontos garanciális módosításról van szó. A másik módosító i ndítvány kizárólag technikai pontosítást hajt végre a törvényjavaslat normaszövegében. Tisztelt Országgyűlés! Az önök előtt fekvő törvényjavaslat koncepcionális változásokat nem hoz, egységesíti a külföldi ítélet elismerésére vonatkozó, eddig több jogszabá lyban elszórtan szereplő rendelkezéseket, valamint jogharmonizációs célú módosításokat tartalmaz. A módosítások szükségesek a jogbiztonság érvényesülése, valamint a hatékonyabb jogalkalmazás érdekében, és ahogy a képviselő asszony az előbb rámutatott, egy egységes jogi térség kialakításának az igényével születtek meg. Mindezekre tekintettel kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a törvényjavaslatot fogadja el. Köszönöm figyelmüket. (Taps az MSZP soraiból.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm, államtitkár ú r. A módosító javaslatokról várhatóan következő ülésünkön határozunk. Tisztelt Országgyűlés! A mai napirendi pontjaink tárgyalásának végére értünk. Most a napirend utáni felszólalások következnek. Napirenden kívüli felszól alók: ELNÖK (Lezsák Sándor) : A mai napon napirend utáni felszólalásra jelentkezett Kékkői Zoltán képviselő úr, Fidesz: “Az ország állapotainak okairól” címmel. Megadom a szót öt percben. Öné a szó, képviselő úr. (20.50) KÉKKŐI ZOLTÁN JÓZSEF (Fidesz) : Köszö nöm, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Mint minden évben, úgy a mögöttünk hagyottban is valójában két titok körül zajlottak az események. Ez a két örök titok a szeretet titka és a bűn vagy a gonoszság titka. S ajnos, a 2006os év eseményeinek forgatókönyve többnyire a gonosz szándéka szerint íródott, ráadásul leplezve, reformnak álcázva. A gonoszság lényegéhez tartozik ugyanis a rejtekben, a titokban, a lesből történő cselekvés. Ezért is volt a nemzetközi kommun ista mozgalom nagy vívmánya, amikor 1989ben elhitették a mozgalom megszűnését. Pedig ugyanúgy tovább tombol az immár szocialista utódpárt által vezetett osztályharc. A név változott, a módszer maradt. 2006ban szinte végső rohamra indult a gonosz a nemzet ellen, mint ahogy ezt megelőzően 1920ban, 1948ban és az 1956os forradalom megtorlásakor tette. A gonoszság tobzódó gyűlöletének okára valószínűleg Márai adta meg a helyes választ: “Kérdik, hogy ez mi végre kellett. Miért nem pusztult ki, ahogy kérték? Miért nem várta csendben a végét?”. Hogy egyre aljasabb módszerek kerülnek bevetésre a magyarság ellen, arra egyszerű a magyarázat. A gonoszságban ugyanis nem lehet szintet tartani, szinten maradni, a gonoszságban csak
