Országgyűlési napló - 2007. évi tavaszi ülésszak
2007. május 22 (74. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. SALAMON LÁSZLÓ (KDNP):
2977 Azt is szeretném jelezni, hogy főleg az AVOP- és a SAPARDprogram kapcsán nagyon sok olyan pályázatot írtunk ki, ami öntözésfejlesztéssel kapcsolatos, és igenigen csekély érdeklődés volt. Azt is jeleznem kell , hogy sajnos a ’80as években elkészült meliorációs munkák, amiknek odavissza szerepük van, - tehát a belvíz, illetve az aszály ellen is fontos szerepük van , a ’90es évek elején történt különböző kárpótlási ügyek miatt gyakorlatilag a mai időszakra sz inte használhatatlanná váltak, és ugyanezek igazak a különböző nagy lineártelepekre is. Azt hiszem, hogy ezzel is foglalkoznunk kell, hogy a már földben lévő rendszerek helyrehozására milyen forrásokat és milyen megoldásokat tudunk alkalmazni. Úgy gondolom , hogy az aszály kapcsán arról is beszélnünk kell, hogy nem önmagában a víz az egyik kérdés. Nyilván ez a fő kérdés, de nagyon sokat kell arra a területre is szánni, ahol a szárazságtűrőbb növények nemesítése és elterjesztése folyik; hozzátéve, hogy elsőso rban ipari és főleg energiacélra termesztett növények elterjedése lehetséges. Ki gondolta volna, mondjuk, ezelőtt tíz évvel, hogy például az idén már az Alföldön is megjelenik a repce, mégpedig olyan fajták, amik nagyon komoly szárazságtűrők, és nagyon jó minőségű és jó hozamú terméssel kecsegtetnek. Ez az irány mindenképpen folytatandó, és azt gondolom, hogy az erdő- és az energiaültetvénytelepítések is azt szolgálják, hogy részben a vízzel elárasztott, részben pedig a vízhiányos területek növényei lehess enek. Itt persze tisztáznunk kell olyan dolgokat, hogy nagyon sok olyan jó növény van, például az akác, ami kitűnő szárazságtűrő növény, de környezetvédelmi oldalról pedig eléggé aggályos, miután egy invazív faj, hogy mit lehet ezen a területen oldani, hog y mindenhol tiltsuke, vagy tényleg az Alföld egyik jó növénye lehet. Azt hiszem, hogy ezeket a kérdéseket majd a miniszter úrral (Dr. Fodor Gábor felé:) nekünk alaposan végig kell gondolni. Képviselő Úr! Van stratégia, kész stratégia van. Szívesen át is a dom, meg tudom mutatni, mert semmi titkos nincs benne. Azt gondolom, hogy egy feladatunk van, az, hogy ez minél előbb elfogadásra kerüljön, de ezekkel a most újonnan belépő fejlesztési lehetőségekkel együtt, amiket elsősorban az Új Magyarország fejlesztési terv és a vidékfejlesztési program tud produkálni. Köszönöm szépen a kérdést egyébként, mert teljesen jogos a kérdés. (Taps a kormánypárti oldalon.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm, Gőgös Zoltán államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Ugyancsak napirend el őtti felszólalásra jelentkezett Salamon László frakcióvezetőhelyettes úr, a Kereszténydemokrata Néppárt részéről: „Mikor lesz újra érték a kormányzásban az igazmondás?” címmel. Öné a szó, képviselő úr. DR. SALAMON LÁSZLÓ (KDNP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Gál J. Zoltán, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára a kormány ez évi március 21i ülése után arról tájékoztatta a közvéleményt: „A miniszterelnök úr még múlt év októberében három jogi szaktekintélyt kért fel a gyülekezési törvény módosításának előkészítésére. A szakértők feladata az volt, hogy megvizsgálják a tervezetet, megfelelően biztosítjae az alapvető emberi jogokat, és megfelele a nemzetközi emberi jogi egyezményeknek. A kormány a jogtudósok által készített tervezet, illetve a Gönczölbizottság megállapításai alapján hozzálátott a gyülekezési törvény módosításának előkészítéséhez.” Február 28án a www.mszp.hu honlapon megjelent egy cikk, Szükség van a gyülekezési törvény módosítására címmel, amely Gyurcsány Ferenc Szili Katalinhoz intézett válaszleveléből idéz. A válaszlevél a cikk szerint a Tölgyessy Péter vezette szakértői csoportot, valamint a szakértői csoport által készített javaslatot említi. A Társaság a Szabadságjogoké rt civil szervezet közérdekű adat igénylésével fordult a miniszterelnökhöz a jogtudósok által készített tervezet megismerése érdekében. A miniszterelnöki titkárság ügyfélkapcsolati főosztálya a kérés teljesítését megtagadta, arra hivatkozva, hogy a terveze t döntéselőkészítő jellegű. A levél többek között ezt a tájékoztatást is tartalmazta: „A közismert
