Országgyűlési napló - 2007. évi tavaszi ülésszak
2007. május 22 (74. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (Lezsák Sándor): - KATONA KÁLMÁN (MDF):
2975 azokkal az új orvosokkal, akik más intézményből fognak idekerülni. Megérdemelték, hogy a 15. honvédelmi napon felavassuk ezt az új intézményt. Köszönöm a figyelmüket. (Szórványos taps a kormánypárti oldalon. ) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm, Szekeres miniszter úr. Szintén napirend előtti felszólalásra jelentkezett Katona Kálmán frakcióvezetőhelyettes úr: „Miért nincs a kormánynak aszálystratégiája?” címmel. Öné a szó, képviselő úr. KATONA KÁLMÁN (MDF) : Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Miniszter Úr! Államtitkár Urak! A száraz, hó nélküli telet követően több mint 50 napja nem esett számottevő eső hazánkban. A csapadékdeficit szinte az egész ország területén meghaladja a 100 millimétert, sok helyütt a 200at. A talajvízszintek mindenütt süllyednek, vagy ha ránézünk a Dunára a Ház ablakából, azt láthatjuk, hogy méteres nagyságrenddel alacsonyabb a víz a szokottnál, a zöldár is elmaradt, hiszen az a kevés hó, ami a hegyekben esett, már rég elment. Mi l esz, ha ilyen száraz marad az idő? Mi lesz, ha az elmúlt évek árvizei után most aszályos évekkel kell megküzdenünk? Sokan látják ezt, és készülnek is, főként a vizesek, de sokkal inkább szakmai tisztességből, mint központi, végiggondolt stratégia nyomán. E nnek jegyében hagyták néhány centivel magasabbra a Balaton vízszintjét, mint amit az üzemeltetési szabályzat előír, ugyancsak ezért készülnek arra, hogy kicsit megemeljék a Tiszató vízszintjét, hiszen egy átlagos évben is kiszáradnak a Körösök, ha nem kap nak vízpótlást a Tiszából. Hát még aszályos időkben! Vajon készül a kormányzat is? Ugyanis számos rendezetlen kérdés akadályozza a kárenyhítést. Ilyen például: ha valaki gyors kárelhárítás céljából szeretne öntözni a földje mellett folyó csatornából, és mi ért ne tegye, annak engedélyt kell kérnie. Ez helyes. De vajon ugyanazzal az eljárással kelle szembesíteni, mint normál esetben? A mai átgondolatlanul átalakított hatósági rendszer erre is alkalmatlan. A legjobban leegyszerűsített eljárással is minimum 23 hét, mire a gazda megkapja a pecsétet, és ezalatt minden kiég. A Magyarországon nem kis hagyományú öntözés mára kitagadott gyerek lett. Az öntözéshez igénybe vett vízért ugyan nem kell vízkészletjáradékot fizetni, de azért, hogy a csatornát egyébként nem csekély részben állami szervezetek karbantartsák, megfelelően kormányozzák, vezessék a vizet, azért kell úgynevezett szolgáltatási díjat fizetni. Vajon kiszámoltae valaki, hogy helyese ez? Hogyan, mikor jön el az a pillanat, amikor mindent a terményment és érdeke alá kell helyezni? A vízgazdálkodási törvényben rögzített fogalmak meghatározása szerint a vízhiányból származó kár is vízkár. De míg az árvíz, a belvíz vagy a vízminőségi kár megelőzése és elhárítása rendeletekkel, szabályzatokkal körülbástyázot t, komoly felelősségű tevékenység, az aszálykárelhárítás körül rendezetlenek a viszonyok. Pedig a vízzel kapcsolatos feladataink több mint 90 százaléka vízhiányból adódik. Még az sincs tisztázva, illetve rögzítve, hogy mikor ér el veszélyes mértéket az as zály, mikor kell rendkívüli intézkedésekkel beavatkozni az államnak, a gazdálkodónak, vagy mit kell tenni a magángazdának, az embereknek. Az aszály sok helyütt érinti a lakosság ivóvízellátását is. Erre a helyzetre az önkormányzatoknak úgynevezett vízkorlá tozási tervet kell készíteniük. Vajon tudjae bárki, hogy mindenütt megvannake ezek? Vajon elegendőe egy településre készíteni ilyet, nem kellenee térségekbe illeszteni? Vajon ki kapjon ebben főszerepet, a megyei védelmi bizottság, vagy a vizet kezelő v ízügyi igazgatóság? Soksok kérdés, ami több tárcához tartozik, illetékes benne a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, súlyosan érintett a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium és persze az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium i s. A kormány feladata lenne, hogy elkészítse az ország aszálystratégiáját. Ennek a stratégiának a célja, hogy a társadalom felelős döntéshozó tagjai és szervezetei számára rendszerbe foglalják az aszály elleni küzdelemhez szükséges módszereket, lépéseket, mindazokat a forrásokat, amelyeket használni lehet az aszály megelőzésére, illetve a
